A vetési naptár alapján, de sokévi tapasztalat szerint is május hónapja hordozza az adott év mezőgazdaságának terméshozamát, gazdasági eredményeit.
Mire számíthatunk ebben a hónapban? Kevés csapadékra, hőmérsékletingadozásra és Orbán-napi fagyra. Ezért jó az ablakban, balkonon, üvegházban nevelkedett palántáinkat fokozatosan ,,edzeni", a szabadba kiültetést pedig május végére halasztani.
A bolygók járása szerint az ültetési idő májusban 1-jétől 9-éig és május 26-tól 31-ig tart. Csak ebben az időszakban várhatunk jó kozmikus hatásokat palántáink fejlődésére, gyarapodására.
A szemzést és oltást az áprilisban gondosan előkészített szemekkel és oltásokkal legjobb, ha 11-én és 12-én végezzük el.
Ha a fagyosszentek csapadék nélkül jönnek, a virágokat, a növényeket, a már kialakult gyümölcsbogyócskákat a napkelte előtti vizes permetezéssel vagy hagyományos füstöléssel védhetjük meg. Jó tudni, hogy az ebben az időszakban kifejlődő és nagy károkat okozó tetvek, bolhák, kártevők ellen többszöri permetezéssel, kapálással védekezhetünk. Csalánból, fekete nadályból, vérehulló fecskefűből és mezei zsurlóból készíthetünk kártevők elleni oldatot.
Az ilyenkor annyi bosszúságot okozó, de nem káros vakond ellen hatásos, ha bodzaágat helyezünk a túrásokba, vagy üveget dugunk szájával lefelé a járatba. A fekete hangyák ellen rovarcsapdával vagy a talaj minél többszöri mozgatásával, kapálással védekezhetünk. Szintén májusban jelentkeznek a csigák, melyeket legjobb, ha minél többször összeszedünk, és nem irtunk, hanem olyan területre helyezünk, ahol termesztett növényeinknek nem árthatnak.
Jó, ha a gondosan előkészített földbe a május végén kitelepítendő, hideget nem tűrő palántákat permetléből és komposzt vagy szerves trágya keverékéből készült oldatba mártjuk, ezzel permetezni is lehet.