Július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Többek között ezt tartalmazzák azok a nyugdíjtörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványok, amelyeket tegnap fogadott el a magyar parlament. A 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be, amely csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget — nyolcvanezer forintot —, ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot.
Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összeg maximum húszezer forint lehet. A döntés szerint 2012-től évente hat hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték 60., illetve 59. életévüket, és negyvenéves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak. Zárószavazás a törvényről jövő hétfőn esedékes.
Lemondott a moldovai kormány
Lemondott a moldovai kormány — jelentette be Zinaida Greceanii miniszterelnök tegnap, egy hónappal a parlamenti választások után. Az alkotmány és a kormányról szóló törvény értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronyin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Moldovában április 5-én tartottak parlamenti választást. A központi választási bizottság által április 18-án kihirdetett hivatalos végeredmény szerint négy párt jutott be a parlamentbe. Az eddig kormányzó kommunisták a szavazatok 49,48 százalékát szerezték meg, s így 60 mandátumhoz jutottak a 101 fős parlamentben. A három ellenzéki párt közül a Liberális Párt és a Moldovai Liberális Demokrata Párt 15—15, a Mi Moldovánk pedig 11 mandátumhoz jutott. Az új összetételű parlament ma tartja alakuló ülését.
Országos tiltakozást hirdetett a grúziai ellenzék
A grúziai ellenzék vezetői úgy döntöttek, az egész országra kiterjesztik tiltakozó akcióikat, amelyekkel lemondásra akarják kényszeríteni az államfőt. Az ellenzéki erők április 9. óta a fővárosban, Tbilisziben tüntetnek azt követelve, hogy távozzon posztjáról a grúziai demokrácia hiányosságaiért és a tavalyi grúz—orosz háborúért felelősnek tartott Miheil Szaakasvili elnök. Tegnap kiadott közleményükben az ellenzék vezetői bejelentették, hogy május 5-én egy órára lezárják Tbiliszi határán a főútvonalakat, május 8-án pedig országszerte blokád alá veszik az összes fontos országutat. Ha Szaakasvili nem enged követeléseiknek, azaz 72 órán belül nem mond le, és nem kezd közvetlen tárgyalásokat az ellenzékkel, május 11-étől meghatározatlan időre megbénítják a közlekedést az egész országban.
Karzai újra indul
Hivatalosan is jelöltette magát tegnap a hivatalban lévő afgán elnök az augusztusi afganisztáni elnökválasztásra. Hamid Karzai egyik jelenlegi alelnökét, Kerim Halilit és Mohammed Kászim Fahim korábbi védelmi minisztert nevezte meg jelöltnek a két alelnöki posztra a választási bizottságnál személyesen benyújtott jelentkezésében. A pastu Karzai több mint hét éve áll Afganisztán élén. Alelnökjelöltjei az ország második és harmadik legnagyobb népcsoportjából kerülnek ki: Fahim tádzsik, Halili hazara nemzetiségű.
Fegyőrök tiltakozása Franciaországban
Franciaország 192 börtönéből közel százat lezártak tegnap a fegyőrök, akik a lerobbant épületek túlzsúfoltsága miatt tarthatatlanná és veszélyessé vált munkakörülmények ellen tiltakoznak. A fegyőröknek tilos sztrájkolni, ezért döntött úgy a büntetés-végrehajtásban dolgozók három nagy szakszervezete, hogy a börtönök köré barikádokat emel. A legalább négynaposra tervezett akcióval a tiltakozók a fogva tartottak bíróságokra szállítását is akadályozzák, így egyes perek késedelmet szenvedhetnek. Két nagy börtön előtt a csendőrség délelőtt könnygázzal oszlatta szét a rabszállító furgonok kijutását akadályozó fegyőröket.
