Több ezren — Háromszék és Székelyföld több településéről érkezők — gyűltek össze tegnap este Sepsiszentgyörgy központjában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös kampánynyitó rendezvényén, melyen bemutatkoztak a június 7-ei európai parlamenti választásokon a Magyar Összefogás Listáján induló jelöltek. A rendezvényen felszólalt többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint a lista első helyein álló jelöltek: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Szilágyi Zsolt és Kovács Péter. Miként azt a jelöltlista elnevezése is jelzi, az elhangzott beszédek központi témája az összefogás volt, a felszólalók többsége a székelyföldi autonómiatörekvések sikeréhez az erős európai parlamenti képviselet szükségességét hangsúlyozta.
A gidófalvi hagyományőrző huszárcsapat és a rétyi Kovács András Fúvószenekar diktálta a tempót a sepsiszentgyörgyi állomástól a főtérig tartó felvonuláson — melynek népes közönsége akadt, hiszen a rezesbanda zenéje, a lovasok látványa sokakat vonzott, ki fényképezőgéppel, ki tapssal fogadta a nagygyűlésre érkezőket. A politikusok sorát az egymás mellett haladó Tőkés László püspök és Markó Béla RMDSZ-elnök, Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke nyitotta meg, őket a lista jelöltjei, valamint a vidékről érkező résztvevők serege és az útközben csatlakozók követték.
Megszűnt testvérviszály
A Tamási Áron Színház előtti színpadon székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi, szilágysági, bánsági, csángó népviseletbe öltözött fiatalok is helyet kaptak, a Szózat eléneklése után Nemes Levente színművész Tompa László Lófürösztés című költeményét szavalta el, majd Antal Árpád polgármester a házigazda szerepében köszöntötte a kampánynyitó rendezvény résztvevőit. „Szerencsés csillagzat alatt indul a magyar összefogás" — állapította meg, majd elmondta: megtisztelő és biztató, hogy Sepsiszentgyörgyön mutatkoznak be a magyar összefogás jelöltjei, akik az erdélyi magyarságot Brüsszelben képviselik majd. „Háromszéken régóta várjuk, hogy megszűnjék a testvérviszály. Elkerültük a megosztás és a meghasonlás veszélyes csapdáját" — tette hozzá, hangsúlyozva: fontos, hogy ott legyünk mindenhol, ahol fel tudjuk emelni szavunkat jogainkért. Kifejtette: a magyar összefogás azért rendkívül fontos, mert egységesebben és eredményesebben tudunk közös ügyeinkért fellépni, jogainkért harcolni. Hangsúlyozta: a magyar összefogás minden erdélyi magyar és háromszéki polgár ügye. „Nélkülünk az összefogás nem valósulhat meg igazán" — figyelmeztetett, hangsúlyozva: nem egyszerű politikai egyezségről van szó, hanem a közösség akaratának érvényesüléséről. A magyar összefogás minden olyan magyar emberről szól, akinek fontos Székelyföld és Erdélyország jövője — mondta, majd arra kérte a résztvevőket, az összefogás lángját vigyék haza, és adják tovább családtagjaiknak, ismerőseiknek. Legyen június 7-e a magyar összefogás napja, a Kárpát-medencei magyarság ünnepe — zárta beszédét a városvezető, majd színpadra szólította a magyar összefogás letéteményeseit, Markó Bélát és Tőkés Lászlót.
Teljesítve az összefogás parancsa
A taps kíséretében színpadra lépő szövetségi elnök és református püspök kézfogását követően Markó Béla köszöntötte a résztvevőket, és megköszönte mindazoknak, akik segítségével létrejött az összefogás: Tőkés Lászlónak, RMDSZ-es kollégáinak és az erdélyi magyaroknak. „Önök kérték, önök akarták, önök parancsolták ezt az összefogást" — mondta, hangsúlyozva: különösen Háromszéken, a Székelyföldön volt erős ez az igény. „A parancsot teljesítettük" — szögezte le, majd kifejtette: a nagy akarat erőt jelent, de csak akkor, ha egyet akarunk, összefogunk. Élhető jövőt szeretnénk Székelyföldön, azt, hogy mi döntsünk sorsunkról, autonómiát szeretnénk — mondta. A színpadon lévő, sokféle népviseletbe öltözött fiatalokról szólva hangsúlyozta: különbözőek vagyunk, de egy a szívünk, és ez „az erdélyi magyar jövőért dobog". Utalt a magyar intézményvezetők eltávolításának szándékára, a megosztási kísérletekre, majd leszögezte: az erdélyi magyarság jelszava a „Fogj össze, és légy szabad" kell hogy legyen. Beszéde végén a székely himnusz szavait idézte: tenni kell azért, hogy a székely nép sorsát ne a „porlik, mint a szikla", hanem az erős vagy a kitart, mint a szikla hasonlat fejezhesse ki — és erre a június 7-ei EP-választás lehetőséget teremt.
Otthon Erdélyben
A hatalmas taps közepette megszólaló Tőkés László református püspök elmondta: édesapja talán a legidősebb élő diákja a Mikó-kollégiumnak, így voltaképpen ő is visszatérő e kollégium városába. A kampány során teljessé válhat az összefogás — mondta, megköszönve Markó Bélának és kollégáinak segítségét a magyar összefogás megvalósításában. Utalt arra, hogy néhány nappal korábban Magyarországon részt vett a Fidesz kampánynyitó rendezvényén, ahol Orbán Viktor is megfogalmazta: elég volt a nemzeti önfeladásból. „Elég volt az önkéntes Trianonból, a román nacionálkommunizmusból, az asszimilációs politika örökségéből, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak mesterséges megváltoztatásából, Erdély elcsángósodásából, a csángók elidegenítéséből, az erdélyi magyarság jogfosztásából, az erdélyi magyarság önfeladásából és sokszori megalkuvásából" — mondta, majd Kós Károly szavait idézte: „Kiáltó szó vagyok, kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája." Utalt a februári sepsiszentgyörgyi nagygyűlés petíciójára. Mint mondta, annak tartalma az összefogás üzenetét hordozza nemzeti ügyeinkért, az autonómiáért, az európai parlamenti választások sikeréért. A zsoltáros hitét idézte, majd emlékeztetett: 1921-ben az egyházak is összefogtak, és a Trianont követő első országos választásokon a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Népi Párt is koalícióra lépett. A pártérdekek fölötti nemzetpolitikai meggondolások tették szükségessé az összefogást — mondta. „Egyetlenegy magyar ügy létezik: a Kárpát-medencében élő minden magyar nemzetközösség közös ügye a nemzetek Európájában" — szögezte le. Kérjük Európát, hogy a be nem avatkozás helyett legyen szövetségesünk az autonómia megvalósításában, Erdély ügye legyen európai ügy, erre vállalkozik az összefogás listája — mondta. Majd a kicsinyhitű, „nincs esély"-szerű kijelentésekre utalt, emlékeztetve: sokan mondták ezt a forradalom előtt, és mégis lett rendszerváltás. Traian Băsescu budapesti kijelentésére — miszerint Székelyföldnek soha nem lesz területi autonómiája — Tőkés László Gábor Áront parafrazálta: Lesz autonómia. Majd Tamási Áront idézte: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne", illetve: azért vagyunk Európában, hogy otthon legyünk Erdélyben.
Legyen hivatalos nyelv a magyar
Winkler Gyula, a jelöltlista második helyén álló európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: nem mindegy, hogy az Európai Unióban a nemzetállam eszméje vagy a régiók Európájának gondolata uralkodik majd, és az autonómiatörekvések sikeréhez is fontos az erdélyi magyarság európai képviselete. Az autonómiához erős gazdasági alap kell, ezért fontos, hogy a székely gazda is ugyanakkora támogatást kapjon az uniótól, mint az alapító tagállamokban élő gazdálkodók. „Ha nem leszünk ott, senki nem fog helyettünk beszélni" — szögezte le Winkler. Sógor Csaba gyerekkori, Székelyudvarhelyen megélt élményeit idézte fel, amikor azt hitte, olyan az a város, mint egy magyarországi település. „Szeretném, ha minden Székelyföldre látogató vagy itt élő gyerek azt érezné, olyan Magyarország, mint Székelyföld, vagy hogy ez egy másik Magyarország" — mondta. Hangsúlyozta: az elmúlt másfél évben nem csak a sérelmeket mondták el az Európai Parlamentben, hanem igyekeztek megmutatni Székelyföldet Európának, ezért vitték ki Brüsszelbe a székely burgonyát, a borvizeket, a magyar táncosokat. Emlékeztetett: ezelőtt 160 évvel az orosz hadsereget toborozták a szabadságharc leverésére, akkor a haza ágyút kért, a templomok harangjait, asszonyok ékszereit, férfiak vérét. Most viszont csak szavaznunk kell ahhoz, hogy Erdély ismét európai nagyhatalom legyen — mutatott rá. Szilágyi Zsolt kifejtette: akkor lesz autonómiánk, ha tudjuk azt együtt kérni, meg tudjuk győzni a románságot, és Európa rábólint erre. Európának tudnia kell a csángókról, a Bolyai Egyetemről, autonómiatörekvéseinkről — mondta. „Európában hivatalos nyelv a magyar. Legyen az Erdélyben is." Szerinte az összefogás jegyében, egységes magyar külpolitikával lehet hatékonyan képviselni az erdélyi magyarság ügyét. Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje kifejtette: az Európai Unió a fiatalok számára esélyegyenlőséget és szabadságot kell hogy jelentsen. Az unió esélyt jelent a szabadságra, a szabad utazásra, munkavállalásra, jövőnk megalapozására — mondta.
Kelemen Hunor kampánykoordinátor, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: Sepsiszentgyörgyről indul a magyar összefogás, ezért ezt jelképező 0-s kilométerkövet mutatott be, reményét fejezve ki, hogy az összefogás hosszú életű lesz. „Nélkülünk nincs összefogás" — szögezte le, majd a színpadra hívta az EP-listán szereplő jelölteket, a háromszéki és csíki honatyákat, önkormányzati vezetőket.
A kampánynyitó rendezvény az Európai Unió himnusza — az Örömóda —, a magyar nemzeti fohász és a székely himnusz eléneklésével zárult.
