A D-LP—SZDP-kormány számára a gazdasági válság lényegében ürügy egy rosszul működő házasság leplezéséhez, a tisztségekért folytatott harc miatt elfogadott 37-es kormányrendelet pedig felszámolja mindazt, amit eddig elértünk egy stabil közhivatalnoki rendszer, egy közigazgatási szakembergárda kialakítása terén — jelentette ki Markó Béla tegnap, az NLP és az RMDSZ által közösen benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján.
A szövetségi elnök élesen bírálta a kormányzatot, nehezményezve azt is, hogy kormánypártok a ,,gazdasági válság kellős közepén (...) osztályharcot vívnak az úgynevezett jobboldal és az úgynevezett baloldal között, egy egész hónapon keresztül a nyilvánosság előtt azon kínlódnak, hogy ellenőrzésük alá vonjanak egy titkosszolgálatot", és úgy értékelte, ,,a koalíció mind ez idáig különféle kormányzati terepalakzatokért, dombokért, patakokért és magaslatokért folyó állandó harcot jelentette". Markó Béla megkérdőjelezte, hogy a koalíció pártjainak sikerülhet-e együtt a kormányzás, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a két politikai alakulat által elfogadott 37-es kormányrendelettel legalább tíz évvel vetették vissza az országot. Az elnök abszurdnak nevezte az oktatásban és az intézmények vezetésében beindított etnikai tisztogatást, arra figyelmeztetve, hogy Hargita megyében, ahol a magyarság aránya 85 százalékos, a magyar jelenlét az intézményekben így is csupán 50 százalékra tehető, most pedig még ezt is fel akarja számolni a kormány. Vajon túl sok volt az, hogy például Szatmár megyében ,,a három közül egy tanfelügyelő-helyettes valóban ismerje a magyar tannyelvű oktatásban lévők nyelvét, kultúráját, hagyományait, gondjait?" — kérdezte, és mintegy válaszként leszögezte: nem lehet mellőzni a másfél millió romániai magyart, akik az ország lojális polgárai, ,,de Önöknek cserében ezért a lojalitásért adniuk kell valamit: egyenlő jogokat, beleértve az közhivatalokban való arányos képviseletet".
