Tanácskozást tartott tegnap Budapesten a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelyen felszólalt többek között Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, EP-képviselő, a KMAT elnöke is.
Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy az autonómiatörekvések korszerű törekvések, amelyeket Magyarországnak kötelessége támogatni. A Fidesz elnöke ugyanakkor azt mondta: egy támogatás értékét elsősorban az határozza meg, hogy a támogatónak mekkora ereje van, márpedig a magyar érdekérvényesítés gyenge, ,,Európában súlytalanok vagyunk". ,,Mindannyiunknak érdeke, határon belül és határon kívül, hogy lezárjuk azt a korszakot, amely Magyarországot legyengítette (...), amely felszámolta a nemzetpolitikát, amely nem törődött és ma sem törődik a Kárpát-medencei magyarokkal (…), sőt, nyíltan hátat fordít a határon túli magyaroknak" ― fogalmazott, hozzátéve: a jó hír az, hogy ez már nem tart soká, a változás elindult, úton van, és ,,reményeink szerint be is fog következni". Jó esély van arra, hogy a határon túli magyarok ügye ismét fontos politikai kérdéssé válik ― jegyezte meg.
Tőkés László a tanács ülésének kezdetén mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig alkalmazott hagyományos módszerrel csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, a célként megjelölt egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása nem valósult meg. Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. ,,Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is" ― fogalmazott Tőkés László, hozzátéve: ha az anyaországban tízmillió magyart megillet az önrendelkezés joga, akkor a korlátozott önrendelkezés joga a határon túli magyarokat magától értetődően megilleti.
A június elején tartandó EP-választásokról szólva Tőkés László az összefogás fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy Romániában ezt jórészt sikerült elérni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttműködésével. A totális egység helyett a plurális összefogásra van szükség máshol is, és erre törekszik a KMAT is ― közölte az EP-képviselő.
Az ülést záró sajtótájékoztatón Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta, hogy a Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát. ,,Fontos lenne, hogy parlamenti egyeztetést folytassunk ebben a kérdésben, hogy akár már most megoldást lehessen találni erre" ― tette hozzá, hangsúlyozva: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben két különböző dolog, a Fidesz az állampolgárság megadását támogatja.
A Vajdaság jogállását rendező alapdokumentum, az úgynevezett statútum belgrádi parlamenti elfogadásának halogatása kapcsán Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez szerb belpolitikai ügy, a dokumentum az ottani magyarság gondjait nem oldja meg. ,,Nekünk az a fontos, hogy legyen magyar autonómia" ― fogalmazott Ágoston András. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke egyetértett Ágoston Andrással, és hozzátette, hogy Magyarországnak a vajdasági magyar autonómia megteremtéséhez kellene kötnie Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke európai támogatást és fellépést sürgetett az Ukrajnában egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika ellen, amelynek ― megfogalmazása szerint ― három célpontja van: az ukrajnai orosz, román és magyar kisebbség. Németh Zsolt és Tőkés László, a KMAT elnöke ehhez hozzátette, hogy ebben az ügyben közös Románia és Magyarország érdeke, ám a román kormány részéről egyelőre még hiányzik a támogatás.
Tőkés László hangsúlyozta: a június elején tartandó európai parlamenti választás tétje, hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő juthasson be az EP-be, hogy ,,erős középnemzetként tudjuk képviselni érdekeinket".
Az ülést követően kiadtak egy zárónyilatkozatot, amelyben úgy összegezték a találkozón elhangzottakat, hogy az erős magyar képviselet az Európai Parlamentben elősegítheti az autonómiatörekvéseket; ezek összehangolt és határozott képviselete fontos része lehet a magyar nemzetstratégiának. A KMAT a zárónyilatkozatban a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet.
