IdénybenFokozott vízigény — Incze Péter

2009. május 26., kedd, Gazdakör

A jó tehéntartó gazda egy percig sem felejtheti el, hogy a víz az egyik legfontosabb táplálóanyag az állat számára. A hirtelen beköszöntött kánikulában hadd emlékeztessünk arra, hogy a víz az ásványi és szerves sók oldószere, amelyekkel oldatokat vagy szuszpenziókat képez, s ezeket a vér eljuttatja az egész szervezetbe.

Ugyanúgy a víz oldószere a szervezetben lezajló lebontó folyamatokból származó anyagoknak is, amelyeket a véredények útján a szervekbe szállít. Hővezető képességénél fogva a víz az állati szervezet hőszabályozója is. Ugyanakkor közrejátszik a tápanyag emésztését elősegítő számos hidrolízises vegyi folyamatban, az oxidációs és redukciós folyamatokban, a sejtlégzésben. A víz továbbá közvetlenül részt vesz a tej és más, állati eredetű termékek képződésében. A víz segítségével ürül ki a szervezetből a disszimilációs termékek jó része, valamint a szervezetbe jutó vagy ott termelődött toxinok. A víz a vese, a belek, a tüdő és a bőr útján távozik a szervezetből. Az eltávozó víz mennyiségét a szervezetben lezajló fiziológiai folyamatok, valamint a fejadagok fehérje- és ásványianyag-tartalma szabja meg.

Tudnunk kell, hogy a szervezet víztartalma tíz százalékának elvesztése esetén súlyos zavarok lépnek fel, ha pedig 25—30 százalékát veszti el az állat, elpusztul. Ugyanez történik a tíz napon át tartó teljes vízhiány esetén is. Az állat hosszabb ideig bírja az éhezést, mint a szomjazást. Vízhez az állatok a takarmánnyal és az ivóvízzel jutnak.

A szarvasmarha vízigényét számtalan tényező befolyásolja, az egyik legfontosabb az állatok termelése, illetve ezzel összefüggésben az állat szárazanyag-fogyasztása. A szárazon álló tehén csak 40—50 liter vizet fogyaszt naponta, ezzel szemben a 40 liter tejet termelő tehén akár 110—120 litert is. A szarvasmarha egy kilogramm szárazanyagra számítva 4—6 liter vizet igényel. Befolyásolja az állatok vízigényét a környezet hőmérséklete, valamint a levegő páratartalma is. Nyáron a tehén vízfogyasztása 30—50, sőt, 70 százalékkal is növekszik. Ebben az időszakban minden liter tej előállítására a tehén 4—5 liter vizet iszik.

A jó minőségű ivóvíz 10—15 Celsius-fokos, tiszta, átlátszó, szagtalan, nem tartalmaz szerves anyagokat és fertőző csírákat (tüdő-, gyomor- és bélférgességet, orsóférgességet, májmételyt okozó parazitákat, kólibaktériumokat). Kísérletek igazolták, hogy a túl hideg vagy túl meleg víz kedvezőtlen hatást gyakorol a tejtermelésre. Nem ajánlatos a legelőn az állatokat állóvizekből (tóból, mocsárból), sem pedig olyan folyóvizekből itatni, amelyekbe szennyvíz vagy ipari víz ömlik. Ugyanakkor nem javasolt az istálló etetővályújából történő itatás sem. Ha nem rendelkezünk önitatókkal, vederrel naponta öt-hatszor kell itatnunk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 428
szavazógép
2009-05-26: Gazdakör - x:

Növekvő pályázási kedv (Vidékfejlesztés) — Incze Péter

A mezőgazdasági minisztérium honlapján elérhetőek a tavaly december és az idén február, illetve március közötti időszakban letett pályázatok. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv fejezeteire érkezett igénylések összesítője szerint a farmok korszerűsítésére (121. fejezet) 3518 pályázat érkezett be, ebből egyelőre 807-et találtak megfelelőnek.
2009-05-26: Gazdakör - x:

Hírlugas

A természeti csapást jelenteni kell
A kifizetési ügynökség sajtóközleményben hívja fel a területi támogatást igénylő gazdák figyelmét, hogy a fagykár, szárazság, árvíz vagy egyéb természeti csapás miatti kárt az ezt bizonyító okirat dátumához viszonyított tíz munkanapon belül kell jelenteni a hivatalban. Országos katasztrófa esetében, amikor az illető térségben jogszabály rögzíti a természeti csapást, nem szükséges külön igazoló okiratot beszerezni, ám helyi kár esetén ezt be kell mutatni.