A kifizetési ügynökség sajtóközleményben hívja fel a területi támogatást igénylő gazdák figyelmét, hogy a fagykár, szárazság, árvíz vagy egyéb természeti csapás miatti kárt az ezt bizonyító okirat dátumához viszonyított tíz munkanapon belül kell jelenteni a hivatalban. Országos katasztrófa esetében, amikor az illető térségben jogszabály rögzíti a természeti csapást, nem szükséges külön igazoló okiratot beszerezni, ám helyi kár esetén ezt be kell mutatni.
A kifizetési ügynökség csak ezek alapján állapíthatja meg a szükségállapotot. Az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a káreset megállapításának elmulasztása a területalapú támogatás kifizetését is veszélyezteti. (fer-)
Visszatértek a méhek az északolasz földekre
Az elmúlt években, miután nyilvánvalóvá vált a méhek nagyszámú és mind a mezőgazdaság, mind az ökoszisztéma szempontjából aggodalomra okot adó elhullása Olaszországban, Zaia agrárpolitikai miniszter, aki maga is lelkes méhész, 2008 szeptemberében úgy határozott, hogy átmenetileg betiltja a vetőmagvak csávázására használt és a méhek elhullásának legvalószínűbb okát jelentő neonikotinoidok alkalmazását. Ezt egyébként Franciaországban és Németországban már korábban megtették. Az Olasz Méhészeti Szövetség elnöke, Francesco Panella évek óta küzd a neonikotinoidok ellen, amelyek a növényeket élő rovarölővé alakítják át, és ennek azonnali és hosszú távú, méhekre és más hasznos rovarra gyakorolt hatása nyilvánvaló. ,,Az elmúlt tavasszal Olaszország végre tudomásul vette a szántóföldeken gyűjtő méhek vetéskor szétszóródó idegkárosító molekulák miatti nagyszámú elhullását — mondta Panella. — Jelenleg, miután felfüggesztették ezeknek a mérgeknek a használatát, újra megjelentek a méhek az észak-olaszországi földeken, ezzel is bizonyítva a neonikotinoidok és a rovarok élete közti közvetlen összefüggést." Most a szakemberek azon dolgoznak, hogy a kukoricatermelésben használt neonikotinoidok átmeneti betiltását véglegessé tegyék.
Veszélyben a magyar tehenészetek
A nyers tej átvételi ára literenként 53—59 forint között alakul több magyarországi megyében akkor, amikor a termelés önköltsége 80—84 forint. Nem csoda, ha a tehenészetek az állomány felszámolását fontolgatják. Az Állattenyésztési Kutatóintézet által vezetett átlagár alapján a világon Magyarországon fizetnek a legkevesebbet egy liter tejért. Magyarország kétmilliárd literes tejkvótával rendelkezik az unióban, ebből idén jó, ha a felét megtermelik. Holott a rendszerváltás előtt 2,8 milliárd liter tejet állítottak elő. Az ország mintegy hatszáz, nagyüzemi méretű tehenészetének szinte felét érintheti az előállt helyzet. A tejárcsökkenés következtében 2008 novemberétől megnőtt — főként Oroszországba — a tenyészüsző-kivitel. A gazdák szerint ez ugyan árbevételt jelent, de egyúttal a jövő feléléséhez is vezet. A tejágazat válságának egyik oka a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet csökkenése. Az EU exportja tavaly szinte minden tejterméknél visszaesett 2007-hez képest. A kivitel vajolajnál 35, vajnál 29, sovány tejpornál 12, sajtnál 7 százalékkal esett. A tejpiaci felesleg másik oka, hogy az alacsony tejporárak leszorítják a nyers tej árát.
