A Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió összevonására tett javaslatot utóbbi ügyvezető alelnöke a Media Hungary-konferencián tegnap Tihanyban.
Az MTV nem ,,bedarálni" akarja a másik két intézményt, hanem nyolcéves finanszírozási szerződés alapján, zártkörű részvénytársaságként működő, a mainál erősebb érdekérvényesítési képességű konszern létrehozását javasolja Magyar Tartalomszolgáltató Vállalat (MTV) néven — mondta Medveczky Balázs.
A kilencvenes években kifejlődött a hazai kereskedelmi média, most ,,erősítsük meg a legyengült, kiszolgáltatott közszolgálati pillért" — mondta, azt hangoztatva: így kisebb szervezettel, a tudást, a szakértelmet és az erőforrásokat megosztva, egységes sztenderdek alapján működve, ,,közös, de ütősebb" világhálós megjelenéssel tevékenykedhetnének.
Példaként említette, hogy a két köztévé sikeresen lépett fel együtt a két országos kereskedelmi televízió koncessziós díjának csökkentése ellen.
Cselényi László, a Duna TV elnöke kijelentette: ,,hogyha egyesülnénk, kivel tudna összefogni az MTV? Senkivel, legfeljebb önmagával. Ez eddig is kevésnek bizonyult."
Hozzátette, ,,nem értem ezt az erős nászkésztetést", és a javaslat ellen azt is felhozta: teljesen más a két társaság feladata, de a nagyságrendek is, amiben gazdálkodnak.
Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági főigazgatója ezt megelőzően arról beszélt: ha volna egy olyan fórum, amelyen a közmédiumok pályázhatnának műsorgyártási pénzekre vagy elavult eszközparkjuk megújítására, akkor kiszűrhetnék a párhuzamosságokat, valamint optimálisabban használhatnák fel az erre rendelt közpénzeket. Másik megoldásként azt említette, hogy térjen vissza a rendszer a régi elosztási elvhez, amely százalékos arányban szabta meg, hogy mely közmédium hány százalékot kap a summából.
Mint mondta, a médiatörvény 1996-os hatályba lépése óta körülbelül 600 milliárd forintnyi közpénzt fordítottak a hazai médiarendszerre, ebből 25 milliárdot a felügyeleti szervekre, 150-et műsorterjesztésre, a fennmaradó mintegy 420 milliárdot pedig gyártásra és intézményfenntartásra. Ez utóbbi összeg majdnem egyharmadát — 130 milliárdot — ,,egyedi döntések keretében" osztották el, s az összeg négyötöde ,,a három intézmény közül az egyiknél csapódott le" — mondta, nevet nem említve.
Such György, a Magyar Rádió elnöke úgy nyilatkozott a konferencián: önmagában nem találja ördögtől valónak az intézmények közeledését, de a formát — amit a felvázoltak alapján beolvasztásnak lát —, igen. ,,El tudok képzelni egy épkézláb megoldást" — mondta, megjegyezve: a Magyar Rádió nem veszítette el közönségét, nem ,,éhezik", nincsen alulfinanszírozva.
Török Gábor, a Vision Consulting elemzőcég igazgatója azt mondta: a politikusok a médiát nem elfoglalni, hanem befolyásolni akarják; ez számukra nem végső cél, hanem eszköz. Szerinte amíg ez működik, a politika nem lesz érdekelt a jogszabályi környezet megváltoztatásában.
