Túl vagyunk egy szívet melengető, szemnek-szájnak igényeit kielégítő, mozgalmas hétvégén. A háromszékiek sokadszor tettek tanúbizonyságot arról, hogy értékeiket, hagyományaikat, és mesterségeiket méltóképpen be tudják mutatni az Óriáspince-tetőre kilátogatóknak.
Az idei rendezvényt viszont beárnyékolta a megbízott főszervező szakmai és rendezői infantilizmusa, izomagyú, makacs indulatossága, amivel a reggeli órákban már sikerült elűznie egy szépen feldíszített szekeret. Azért, hogy a rendezvény dugába ne dőljön, szükség volt a felcipekedő küldöttségek konok kitartására. Felkérném hát Imreh Marton István urat, a rendezvény elégtelenre vizsgázott ,,hátramozdítóját", hogy számoljon be nyilvánosan a következőkről:
— miért volt szükség a küldöttségek ócska megalázására?
— kötelező volt elűzni a gidófalvi szekeret?
— hány ponttal büntette zsűritagként a négy gasztronómiai ínyencséggel kirukkoló mikóújfalusi csapatot?
Az egyébként sikeres rendezvényhez gratulálok a házigazda, ugyanakkor győztes maksai csapatnak, és nem utolsósorban az ötletgazda Demeter Jánosnak, a megyei tanács alelnökének.
Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu
