Poéngyilkost kell kiáltanom. A nyomda ördöge, mely most, meglehet, ólommentes, de számítógéptől bizonyára nem független, szóval, beleköpött ismét a levesembe. Ki tudja, hányadszor már.
Eddig nemigen csináltam ügyet belőle, benne van a pakliban, mondogattam, legyen szabad most az egyszer mégis zokon vennem és szóvá tennem. A közművek és közüzemek különbségéről írtam egy szösszenetet egy minapi lapszámban, oda lyukadva ki, „ne léptessük elő a vezetéket főnökké vagy szerelővé" — ezzel szemléltetvén, hogy az egyik szó tárgyakat, a másik egy intézményt jelöl. Nos, pontosan a csattanónak szánt mondatot csúfolta meg a sajtóhiba, amikor a vezetéket vezetőkre torzította. Micsoda kifogyhatatlan leleményesség! Újdondász korom óta csodálom.
(b. kovács)
