A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye alapításának ezredik évében, a ferences rend fennállásának nyolcszázadik évfordulóján idén is százezrek vonultak a székelyek szent hegyére, hogy Máriához könyörögjenek. S mivel az ezer esztendő utolsó századának kivételével a székelyföldi egyházközségek a kalocsai érsekség kötelékébe tartoztak, a meghívott vendég, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita atya tartotta a szentbeszédet.
Nem kedvezett az időjárás az összesereglett híveknek és zarándokoknak, hiszen szitáló eső, majd kiadós csapadék kísérte a szombati kikerülést és búcsús szentmisét. De a Mária lábához elzarándokló közösség minden időjárási viszontagságra fel van készülve. Így idén is százezrek jöttek az egész Kárpát-medencéből, sőt, távolabbról is, magyarok és nem magyarok. Ki keresztaljával, ki családjával, ismerőseivel, hívők és nem hívők a székelyek szent hegyének vonzására, kisugárzására szomjazva érkeztek. ,,A csíksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit", fogadott mindenkit a felirat a kegytemplom előtt, ahonnan a labarum kíséretében a keresztalják és a hatalmas tömeg a somlyói nyeregbe vonult fel. Sokan, lelki csoportok vagy épp a fiatalabbak a meredek kálvária stációinál megállva kapaszkodtak a Salvator-kápolnához, de még többen kígyózó sorokban vonultak a Hármashalom-oltár elé.
Sorrendben a négyszáznegyvenharmadik búcsú közösségét hagyományosan a helyi ferences rend vezetője, ezúttal a provinciálisának helyettese fogadta, felajánlva mindenkinek azokat a kegyelmi ajándékokat, amelyeket Csíksomlyó nyújt, majd Jakubinyi György érsek köszöntötte az egybegyűlteket. Szűzanya-örökségünk nem csak a haldokló Jézus öröksége, hanem magyar örökség, hiszen Szent István az ő kegyelmébe ajánlotta országát — emlékeztetett a gyulafehérvári főpásztor, aki bejelentette, hogy a millenniumi év záróünnepségén, szeptember 29-én XVI. Benedek pápa képviseletében bíboros látogat Gyulafehérvárra. ,,Krisztussal ezer esztendeig" — emlékeztetett az érsek a millenniumi év jelszavára, amely arra kötelez, hogy miközben visszagondolunk a múltra, ahhoz, hogy további ezer évig fennmaradjon Erdélyben az egyház, a hívek további odaadása, hűsége szükséges.
Itthon vagyunk, a magyar nemzet szíve most itt dobog ebben az ünnepi órában, égi édesanyánk összeköt bennünket, a világ bármely tájáról érkezett magyarokat, összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az első pünkösd óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetnek helye van — indította ünnepi prédikációját Bábel Balázs, aki a Szent Koronát hozó Asztrik érsek kilencvenedik utódaként köszöntötte a zarándokokat. A világ és benne a mi magyar népünk is nagy válságban van — mondta a kalocsai érsek —, gazdasági és erkölcsi válságban, de arra kérte a hallgatóságot, hogy mélyebbre tekintsenek, az erkölcsnek ugyanis isteni támaszra van szüksége. Az értékválság mélységét abban látja, hogy a mai ember mindent a pénzzel mér, s oda jutott, hogy a munkából élő ember egy hónap alatt nem keres annyit, mint a világ gazdagjai egy óra alatt. Az értékválságot könnyen az államcsőd is követheti — fogalmazta meg Bábel Balázs, aki az emberiség ,,őssejtje", a családok tudatos rombolása ellen emelte fel szavát. ,,Kisemmizettek lettünk, elviselhetetlen, kifizethetetlen adósság jármában nyögünk" — mondta. A szociálisan rászorulókról gondoskodni kell — hangsúlyozta a kalocsa-kecskeméti érsek, s úgy fogalmazott, hogy az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé Európát. Ha erre törekszünk, nemzetünk megmarad, újjászülethet.
A szentmiseáldozat után a résztvevők egyre erősödő esőben, de a hely szellemétől megérintve vonultak le a hegyről. Sokan a kegytemplomba mentek, hogy valamilyen személyes tárggyal megérintsék a Napba öltözött asszony-szobor lábát. Este a csíkcsomortáni Szent Péter-templomban csángómisét tartottak, Pünkösd vasárnapján pedig egymást érték a szentmisék és a kulturális rendezvények.
