A magányos öregek is eljöttek a közösségi ünnepre
Erőteljesen kulturális jellegű falunapokat tartottak múlt hét végén Bikfalván, ahogy ez illik is egy világörökségi rangra pályázó településtől. Az elmélyülést ösztönző rendezvények mellett volt látványműsor, vetélkedő, könnyű szórakozás és fentről jövő áldás is, ami ugyan elmosta a szombat délutáni programot, de igazi ajándék volt a bőséges esőt régen áhítozó gazdáknak.
Szombat reggel az uzoni huszárok, az Atlantisz fúvószenekar és a mazsorettcsoportok (az utánpótlás is színpadra való már) felvonulásával és bemutatójával kezdődött, ami főleg a lenge egyenruhájú lányok részéről volt igazi teljesítmény a nyolc-kilenc fokos hidegben; ezután dr. Ráduly István községi és Klátyik András alsótoldi polgármester köszöntötte a jelenlevőket. (A Nógrád megyei Alsótold 2005 óta Bikfalva testvértelepülése, eleven kapcsolatokkal: a múltkor tűzoltófecskendőt, most egy fűnyíró gépet hoztak ajándékba a tavaly náluk átadott játszótérért viszonzásul, és a küldöttség tagjai azt is elmondták, hogy látható fejlődést tapasztalnak az előző évekhez képest; a fűnyírót a tervezett szabadidőpark karbantartására fogják be.) Hosszú versekkel és rövid, de pattogós tánccal a helybeli cigányok is hozzájárultak az ünnepi hangulathoz, felléptek a helybeli kisgyermekek, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának moderntánc-csoportja, valamint Veress Katalin és a népi zenekar; a sztár meghívott, Dancs Annamari koncertjét a rossz idő miatt vasárnap estére halasztották, de akkor meg is telt az iskola udvara. Barátságosabb helyszínt nehezen is lehetne elképzelni egy ma már elég kis létszámú faluközösség ünnepének: öreg gyümölcsfák árnyékában ülhetett asztalhoz a pihenni, beszélgetni vágyó, és a fedett színpad előtti gyepen maradt elég hely a gyermekek játékaira is. A szomszédban pedig ott volt a kultúrház, ahol a bikfalvi kúriákról készült állandó kiállítás mellett szombaton Pál János helybeli naiv festő tájképeiből, csendéleteiből, vasárnap pedig Péter Alpár sepsiszentgyörgyi képzőművész meseképeiből (Benedek Elek színesen lerajzolt történeteiből) nyílott tárlat; ugyanott tartott vetített képes előadást Háromszék XVII—XVIII. századi nemesi építészetéről, még megmenthető értékeiről Várallyay Réka művészettörténész. Ez már szintén a vasárnap fényét emelte, ahogy a Bikkmakk kulturális egyesület által idevonzott három komolyzenei hangversenyből kettő: a Művészeti Líceum Szerenád zenekarának szombati előadása után a pünkösdi istentiszteleten Tóth Győrbíró Apor csellón, később Ana Costache hegedűn muzsikált az egybegyűlteknek. A műemlék jellegű templomban a falu második legidősebb emberét, a 89 éves Zsigmond Anna nénit is felköszöntötték (a legidősebb bikfalvi előtt tavaly tisztelegtek), és otthonában — az egyik legszebb és legjobban megőrzött udvarházban — is meglátogatták. Vasárnap délután már felszabadultan mulatott mindenki, ekkor került sor a sörivó- és a főzőversenyre — utóbbin a négy benevező csapat közül az uzoni Paprikák krumplitokánya bizonyult a legfinomabbnak, a sepsiszentgyörgyi kereskedelmi líceum csapata lett a második, a Téglás Panzió a harmadik és a tűzoltó-alakulat a negyedik, volt focimeccs, tombolahúzás, és végül az is derűsebben hajtotta álomra a fejét, aki csak egyedüllétének enyhítésére mozdult ki házából.