Medencék végeláthatatlan sora — a szezon kezdetén már sokan fürödöznek
Túlzásnak tűnhet, hogy egy Kézdivásárhely méretű város megélhet gyógyvizéből, illetve a gyógy- és élményfürdőzéshez kapcsolódó szolgáltatásokból. A Hajdúság vízi paradicsomára, Hajdúszoboszlóra viszont alighanem igaz ez a megállapítás, még akkor is, ha a valamikori csendes mezőváros nem adta fel egészen a mezőgazdálkodást. Hiszen egy zsúfolt idénynapon itt annyi fürdővendég megfordul, mint a város összlakossága: nagyjából huszonötezer ember. Ehhez viszont folyamatos fejlesztésre volt és van szükség. Hová ért és merre tart Európa legnagyobb fürdőkomplexuma? — tettük fel a kérdést ama látogatás során, amelyre az egyébként önkormányzati tulajdonban levő Hungarospa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt., vagyis a fürdőbirodalom meghívására látogathattunk el.
Egy kis lokálpatrióta történelem
A hortobágyi puszta keleti csücskében közel kilenc évtizeddel ezelőtt földgáz után kutatott Pávai Vajna Ferenc geológus professzor, akinek felmenői nemesi előnevüket — bár ez irányban nincsenek pontos adatok — nem hiába kaphatták a háromszéki Páváról. Az tény, hogy Hajdúszoboszló újkori történetének meghatározó egyénisége Csongván született, s a szellemi pallérozás útjára a nagyenyedi kollégiumban lépett. Hogy aztán 1925. október 26-án — miközben csaknem egy esztendeig földgáz utáni kutatásokat vezetett az akkori Hajdúszoboszló főútja mentén — több mint ezer méter mélyről forró barnás lé törjön a magasba. Valahogy úgy, mint a vadnyugat kőolajkútjaiból 7—8 méter magasra szökő gázos víz, óriási hozamával elöntötte a környék mélyedéseit. Az a folyadék, amiről akkor még nem tudták: az egész település életvitelét megváltoztatja. Pedig maga a tudós-felfedező írta a ma is megszívlelendő bíztatást: ,,Nekünk nem más nemzetek kegyelemkenyerén, hanem saját földünk kincseiből kell megélnünk, és jól élnünk."
S ha már a ,,lokálpatrióta" történelemnél tartunk, hadd említsük meg, hogy Szoboszló első fellendülése szintén Erdélyhez, Bocskai István fejedelemhez köthető, aki hétszáz hajdút telepített ide. Innen a Hajdúszoboszló név (a településnév másik tagja szláv eredetű, a kutatók személynévre vezették vissza, amit a magyarok adhattak egy szláv vezér után Szent István idejében).
Újjászületések
Ahogy az itteni hévizek atyja a saját föld kincsének éltető erejében bízott — bár a huszadik század folyamán különböző ritmusú fejlesztéseket eszközöltek az itt élők —, Hajdúszoboszló ma már nem csupán vizének gyógyerejével, hanem a kereskedelmi turizmus majd minden kihasználható eszközével kínál megélhetést a környékbelieknek. És gyógyulási, pihenési, szórakozási lehetőséget az ide érkező vendégeknek. Hogy elöljáróban csak egy ,,modern" eszközt említsünk: a település neve védett márkanév, aminek hallatára özönlenek ide a gyógyulni és kikapcsolódni vágyók. Ez a kis részlet is sejteti, itt — még a fürdőtelep története folyamán is — nem csupán egyetlen és egysíkú ,,újjászületésről" beszélhetünk, hanem mindig az adott kornak megfelelőről. A gulyáskommunizmus idején például a munkásosztály egyik legkedveltebb magyarországi fürdőhelye (elsősorban a szakszervezeti üdültetés miatt), ez azonban a rendszerváltás után összeomlott, így új utakat kellett keresni.
Czeglédi Gyula vezérigazgató beszámolójából két meghatározó elemet emelünk ki az utóbbi húsz esztendő megújulásai közül: egyrészt a kilencvenes évek sikere, amely révén a hévízforrások, de az egész fürdőtelep tulajdonjoga önkormányzati kézbe került (erre itt nem kevés közpénzt áldoztak, de — szemben a székelyföldi lehetőségekkel — a törvényes feltétel is adott volt), a másik a Széchenyi-terv adta fejlesztési lehetőség, amelyet a város elsőként használt ki 2,5 milliárd forintos beruházást eszközölve. Előbbi az önállóság alapját, utóbbi a nagy tervek megvalósíthatóságának bátorságát adta az ittenieknek.
Magyarország első aquaparkja — csúszdaparadicsom
A két momentum között alig hét esztendő telt el, s a fejlesztések megszállottjai mindeközben sem ültek karba tett kézzel. Hiszen 2000-ben itt épült meg Közép-Európa első vízi csúszdaparadicsoma, az aquapark, amely családi fürdővé tette az addig jobbára gyógykezelő központot. A nem kevesebb mint harminchektáros telep felújítását pedig úgy végezték el, hogy egyebek mellett mesterséges tengerpart épült (pálmafás sétányok mellett homokon napozhat a vendég, s a medence hullámai, akár a tengeréi), gyógyvizes medencék sorát építették, ahol szabadban és fedett részen a lazulni és gyógyulni óhajtók a legkülönbözőbb hidromasszázs-lehetőségek között választhatnak. Természetesen, mindenütt 30 Celsius-fok fölötti meleg gyógyvízben. De, aki nem szereti a meleg vizet, az is talál magának (úszó)medencét, hogy a gyermekek sekély vizű, különféle állatfigurákkal ,,benépesített" medencéiről ne is beszéljünk. A felújítás méreteit jelzi, hogy 14 000-ről 27 000-re nőtt a telep befogadóképessége. És akkor még nem beszéltünk a gyógyászati kapacitások csaknem megduplázódásáról.
Gyógyulni vagy szórakozni
Nos, a válasz egyszerű: Hajdúszoboszlón minden szolgáltatás elérhető, ami a (gyógy)vízhez köthető. Ha például az itt kezelhető betegségek sorát kellene felsorolnunk (legalább negyvenféléről van szó) egyszerűbb, ha az ellenjavallt kórokat vesszük számba. A magas vérnyomásosok jobb, ha nem mártóznak termálvízbe, de a rákos daganatok eltávolítása utáni rehabilitációban, vagy éppen az áldott állapotban lévő asszonyoknak sem ajánlják az alkalikus-jódos-brómos-konyhasós, barna-sárga levet. Amelyet — a feltaláló nevével — immár ivókúrára is alkalmas ásványvízként is palackoznak. De mindez csakis a gyógykezelés vonatkozásában, hiszen a mindenki számára hasznos testi-lelki kényeztetés megannyi formája hozzáférhető itt. Emellett a kulturális kínálat is rendkívül gazdag. Talán csak a csendes, magányos üdülést kedvelőknek mondhatnánk azt, Hajdúszoboszlónak nincs olyan szeglete, ahol nem találkozik turistával.
Az Európa legnagyobb fürdőkomplexuma címet az is erősíti, hogy a különböző jellegű szálláshelyekből sincs hiány, immár 24 000 férőhellyel számolnak, s három olyan szálloda is van — ezek közül egyik az alig néhány éve átadott Hungarospa Thermal Hotel —, amely teljes körű, tehát hévizes gyógyászati szolgáltatásokat is kínál vendégeinek. (Egy fürdőköpenyben és a szobakártya segítségével csaknem az egész fürdőtelep bejárható, a szolgáltatások pedig ingyen vehetők igénybe.) De a sátorozóknak, lakókocsival rendelkezőknek két kemping, a családoknak megszámlálhatatlan panzió, illetve magán szálláshely áll rendelkezésre. Nem csoda, hogy az egy szezonban eltöltött éjszakák száma meghaladja az 1,2 milliót. A belföldi turistákon kívül (ennek aránya a tavaly csökkenőben volt, vagyis hatvan százalék körül mozgott) a tavaly még a válság idején is a külföldiek száma nőtt, egyre több a lengyel, szlovák, cseh és — főleg — romániai vendég (ez utóbbiak száma csaknem 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest). Mi több, Partiumból, Nyugat-Erdélyből egynapos lubickolásra is átruccannak a családok, s ők — mert szállást nem igényelnek — nem kerülnek be a statisztikákba. Májustól szeptember végéig itt nincs szünet, s a szezonon kívül is sokan jönnek, főként gyógykezelésre. Ottjártunkkor a medencék java része már üzemelt, s bizony résen kellett lenni, hogy egy vízmasszázsos helyet találjunk (ugyanis a medence mélyéről a jótékony vízsugarak időközönként törnek fel).
Nincs megállás
Ennyi minden után azt gondolhatnánk: a vízi paradicsom megálmodói és megvalósítói pihentetik egy kicsit fejlesztési elképzeléseiket. Nos, nem így történik, a telep közvetlen szomszédságában már építik a Vízi Palotát. Hivatalos nevén ugyan Aqua Palace-nak hívják, ám a kiválasztott kabalafigura neve jelzi: itt a magyar humor íze is fellelhető. Az egyelőre maketten megtekinthető, építődaruk szorításában készülő fedett vízi város kabalafiguráját ugyanis Akva Palinak hívják. Őkelme pedig — várhatóan már ez év decemberében — olyan fedett élményfürdő-komplexumba invitálja a nagyérdeműt, amilyen nem sok akad Európában. Lesz itt trópusi, mozi-, barlang- és jégbarlangfürdő, római, Gangesz- és tengerfürdő, wellnesshelyiségek, squash-pálya és kétpályás állószörf. Az újabb fejlesztés mintegy hatmilliárdos forrásigénye is jelzi: nincs megállás, na meg a szezonfüggőséget is hamarosan a múltnak adják át.
Hortobágyi tanyavilág
Csikósavató a Tuba-tanyán — István gazda elégedett
De hogy ne szédüljünk bele a kereskedelmi turizmus forgatagába — a látogatást egyébként a turizmus népszerűsítéséért felelős Magyar Turizmus Zrt. Szervezte —, a vendéglátók egy Hortobágy-széli tanyára is meghívtak. Ahol a kemencében sült finomságok, na meg az elő- és utónedűk mellett a tanyai vendégfogadás megannyi műsora várt. Az ostorpattogtatástól a farmlátogatásig, a pálinkaitatástól a citera- és nyenyeremuzsikáig, a csikós-, gulyásruhába öltözéstől a néptáncig röpke három óra alatt a vendég belekóstolhat a tanyasi világ hamisítatlan hangulatába. Mindez korántsem hivalkodóan, s ami talán még fontosabb, a (sajnos, sok minden egyebet elborító) művi giccsparádé nélkülözésével. A Tuba-tanyán — mert Rápolthy István mindenes házigazda birodalma ezt a nevet viseli — nem csak egy estét, hanem több napot is el lehet tölteni hangulatos és kényelmes parasztházakban.
Hümmögés
A magunkfajta, hazagondoló turista bizony hümmögve hagyja el Hajdúszoboszlót. És nem is az elégedetlenség, sokkal inkább az irigylésre méltó viszonyok miatt. Mert, ha méreteiben nem is, hasonló mini vízi paradicsomok Székelyföld sok szögletében kialakíthatók lennének. Talán sikerül nekünk is visszaszereznünk, majd megtanulnunk ,,eladni" turisztikai értékeinket. Hogy ne kegyelemkenyérből, hanem saját földünk kincseiből élhessünk meg. Akárcsak a hajdúságiak.
