Jóllehet, általában a centrista erők megőrzik vezető helyüket a 736 fős parlamentben, a kormányzó pártok több helyütt, így Lettországban, Görögországban és Írországban igen rosszul szerepeltek. Minden eddiginél alacsonyabb volt uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti választásokon, a 375 millió jogosult polgár 43,01 százaléka ment el szavazni. Öt évvel ezelőtt 45,47 százalék volt a részvételi arány.

A konzervatív pártok valamelyest visszaestek, de továbbra is a legnagyobb politikai erőt alkotják Németországban. Az első előrejelzések ugyanakkor arra utaltak, hogy a szociáldemokraták európai választásokon még soha nem szerepeltek olyan rosszul, mint most. A két kereszténypárt, a CDU és a CSU együttesen a szavazatok mintegy 38,4 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 44,5 százalékhoz képest. A szociáldemokraták ezzel szemben a 2004. júniusi, már akkor mélypontot jelentő 21,5 százalékkal szemben ezúttal 21,2 százalékot szereztek. A legnagyobb mértékben az ellenzéki szabaddemokraták növelték szavazataik számát, az FDP az öt évvel ezelőtti 6,1 százalékhoz képest most a voksok csaknem 10,5 százalékát szerezte meg.

Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) végzett az élen 28,5 százalékkal Franciaországban az első előrejelzések szerint. Ez 12 százalékos javulást jelent az UMP öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Akkor a Szocialista Párt (PS) végzett 29 százalékkal az élen. A legnagyobb ellenzéki párt ezúttal a második helyet szerezte meg a szavazatok alig 17,5 százalékával. Meglepetésnek számít, hogy a Daniel Cohn-Bendit által vezetett Zöldek végeztek a harmadik helyen 14,8 százalékkal. A centrista Modem 8,7 százalékkal a negyedik helyre csúszott. A választási részvétel az előrejelzés szerint 40 százalék körül mozgott, ami több mint három százalékkal marad el az öt évvel ezelőttitől.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot Ausztriában, és erősödtek az EU-kritikus tömörülések. Bár a közvélemény-kutatások fej-fej melletti eredményt vetítettek előre, az ÖVP a nem végleges adatok szerint 29,8 százalékos eredményével mintegy hat százalékkal megelőzte koalíciós partnerét, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ). A várakozásoknak megfelelően mindkét kormánypárt támogatottsága csökkent. A nem hivatalos eredmények szerint a választási részvétel 42,3 százalék körül volt, valamivel elmaradva a 2004-es 42,4 százaléktól.

A jobbközép ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg a választásokat a szlovén televízió által ismertetett becslések szerint, megelőzve a Borut Pahor vezette Szociáldemokraták (SD) pártot.

Dániában az exit poll-felmérés szerint az ellenzéki szociáldemokraták állnak az első helyen 4 várható mandátummal, a kormányzó liberálisok három képviselői helyre számíthatnak.

Spanyolországban a jobboldal nyerte meg az exit poll szerint a választást: az 50 képviselői helyből a Néppárt várhatóan 23 vagy 24 képviselői helyre számíthat, a kormányzó szocialisták pedig 21 vagy 22-re.

Az ellenzék vezet Görögországban, Bulgáriában és Máltán. Görögországban várhatóan az ellenzéki szocialisták nyerik meg a választásokat. A kormányzó konzervatívok veresége mellett az új zöld párt térnyerése várható. Az ellenzéki Máltai Munkáspárt vezetője, Joseph Muscat vasárnap a párt televíziójában közölte: a munkáspárt nyerte meg az európai parlamenti választást. Bulgáriában a jobboldal győzött: a Bojko Boriszov szófiai polgármester vezette új jobbközép párt, az ellenzéki GERB 25—26,5 százalékkal vezet, a kormányzó szocialisták csak 19,5—20 százaléknyi szavazatra számíthatnak.

A lettországi választásokon előretört az orosz ajkú kisebbséget képviselő két párt, Ciprusban a konzervatív ellenzék legnagyobb pártjának szűk győzelmét jelzik, de a kormánykoalíció pártjai együttesen több mandátumot szereztek.