E tekintetben így, természet-földrajzilag mégiscsak egységes maradt ez a szép és szép formájú nagy régió. Ámbár emberi törekvések csak képesek azt szétszabdalni — még így is. Pedig kis jóindulattal, a meteorológiának köszönhetően, észrevétlen, napi játékos leckéket kapva a legalább virtuálisnak mégiscsak megmaradt Honról, patrióta élményekben és tudásban folytonosan épülhetnénk.

Emlékezzünk csak az időjárás-jelentések kapcsán is arra, hogy 1990 előtt is hallgattak magyarok magyarországi tévét-rádiót az államhatár túloldalán is. Ám saját világukról nem értesülhettek onnan — még olyan semleges, napi ügyeikről sem, mint amilyen az időjárás.

Évek óta nem ez már a helyzet. Az egész Kárpát-medencében, sőt, a tengerentúli magyar szórványokban is sokak által nézett magyar közszolgálati televízióban kívülről is, belülről is naponta körbefutja tekintetünk a meteorológiai jelentés kapcsán a magyar államhatárok mindkét oldalát. Akár a képernyő ilyenkor előkerülő hegy- és vízrajzi térképe, ez a szemle is több, mint a hőfokok és széljárások gyakorlatias számbavétele: százezrek vagy akár milliók számára villantja fel magyarok lakta vidékek panorámáját, városneveit, a történelmi összekapcsolódás ívét, sőt, melegét is, az ott élő magyarok megbecsülését, és olykor a nyelvünket értő nem magyarok érdeklődését is kiváltva.

Kissé visszás, hogy ez a panoráma nem kerek, hogy Nyugat felé híja van, logikája arrafelé megtörik: ott már nem a Kárpát-medencét, nem az elmozdított államhatárokon túlra szorult magyarok által is lakott, hajdan magyarországi városokat veszi számba a tévépanoráma, mint egyebütt, hanem kissé távolabbi, tekintélyes, a hajdani határokon kívüli, mindig is külföldiként ismert nagyvárosokat. Megtörik a Kelet felé alkalmazott logika, amint olykor — más viszonylatokban is — Nyugat felé egyfajta hajbókoló szolgalelkűségünk okán gyakran elmarad a földrajzi elnevezések magyar nyelvű honi használata is. Lásd a gyakori Rijeka, Eisenstadt és Heiligenkreuz megnevezést olyanoktól is, akik magyar nyelvű mondatokban egyébként joggal lennének felháborodva olyan elnevezések hallatán, mint például Oradea vagy Cluj.

Kerekebbé válna a meteorológiai jelentés, ha az ebben az összefüggésben nem teljesen ideillő, történelmileg a többi felsorolthoz hasonló szorossággal országunkhoz nem kapcsolódott Ljubljana helyett a környékéről Lendva, Graz helyett talán Felsőőr, Bécs helyett Kismarton időjárása és a feledéstől megmentendő helységneve kerülne ismertetésre. Utóbbi egyébiránt ma mégiscsak egy tartományi főváros is — ha már nyugati irányban súly kerül a felsorolt városok nagyváros vagy éppen főváros mivoltára!

Lenne oka rutinszerűen Fiume, vele akár az Adria tengervíz-hőmérséklete listánkra vételének is.

Bizonyára nem kellene az ilyen jelentésekben (nem a lokálisakban!) a Kárpát-medence térképén történő körbetekintés közepén, a felsorolásban amolyan ,,fekete lyuknak" tátongania sem — nevezetesen a magyar állam területéből az itteni felsorolásnál önkéntelenül képzett ,,fekete lyuknak". A magyar államhatárokon kívüli, de Kárpátián belüli ismertetés megszokott léptékének, távolságainak megfelelően a Kárpát-medence egységes időjárás-ismertetésébe a maga regionális helyén, olykor az államhatáron túli városokkal váltogatva a teljes medence ismertetésébe is beleférne Győr, Budapest, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged is — nem pedig csupán külön, gondosan csak a csonkult ország meteorológiai jelentéseként. Jó lenne naponta az utóbbiakat így, az előbbiekkel együtt, azokkal elkeveredve a magyar anyanyelv teljes közösségét megszólítva látni-hallani. Meg ésszerű is lenne, hiszen az éghajlat és időjárás nem érzékeli a tájba hasító államhatárokat.

Egységes Kárpát-medencei időjárás-jelentésre lenne szükség földrajzi identitásunk napi megerősítéseként is — így minden befektetés és külön erőfeszítés nélkül nap mint nap újratanulhatnánk, szinte automatikusan ,,emlékezetünkbe véshetnénk" a maga egységében — ha nem is állami, de legalább szellemi — a magasban való Haza képét!