Június végéhez közeledünk, de hírt sem hallani a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésről, melyet a választások utánra ígértek az RMDSZ vezetői. Elhalasztották május 23-ról, hogy ne kompromittálja a jeles eseményt a kampány, de maga Markó Béla jelentette be, június végéig sor kerül a megválasztott székelyföldi önkormányzatok találkozójára.
Most már bizonyos, nem így lesz, hisz nyakunkon az utolsó előtti hétvége, a hó utolsó szombatját pedig az SZKT soros ülésére áldozták. Utolérhetetlenek az illetékesek, semmit nem lehet megtudni a kérdésről, s arról, egyáltalán egyeztetett-e időpontról, szervezésről az EMNT és az RMDSZ.
A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, a több száz választott tisztségviselő feladata lett volna egységes álláspontot megfogalmazni Románia közeljövőben esedékes közigazgatási átszervezéséről, ismét kinyilvánítani az autonómiaigényt, megfogalmaznia a közeljövő stratégiáit. Ha el akarsz temetni egy elképzelést, állj az élére — ezt az elvet követte az RMDSZ. Előbb kisajátította a szervezést, majd a székelyföldi önkormányzati vezetőkre hivatkozva, komoly, alaposan kidolgozott memorandum ígéretével elhalasztotta az első, már kitűzött időpontot, s úgy tűnik, a kampány lejártával pihenőt fújt, igyekszik jegelni a témát. Nem akaródzik semmilyen konkrét lépés megtétele, hisz egy ilyen nagygyűlés, a Székelyföld magyarságát képviselő több száz választott döntése megkerülhetetlen lenne, és akár visszafordíthatatlan folyamatokat is elindíthatna. Egyelőre létrehozták az autonómia-munkacsoportot, hat szakember elbabrál az önrendelkezés jogi kereteinek kidolgozásán, de tulajdonképpen senkit semmire nem köteleznek, csendben zajló munkájuk eredményét éppúgy el lehet temetni majd, mint az eddigi hasonló kezdeményezéseket, megszületett törvénytervezeteket.
Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, az RMDSZ nem mer határozott lépéseket tenni, hisz recseg-ropog a kormánykoalíció, bármikor visszatessékelheti őket a hatalomba. Látszatintézkedésekkel — Székelyföldet jelképező rendszámtáblákkal, egyre haloványabb tiltakozással az intézményvezetők leváltása miatt — igyekeznek elterelni a figyelmet korábbi ígéretükről, a kampányban oly radikális megnyilvánulásokat szelídebb tettek követik. Nekik kedvez a nyár, hisz megkezdődnek a szabadságolások, kinek van kedve, ideje tömegtüntetésekkel, autonómiával foglalkozni?
Június végéhez közeledünk, és minden jel szerint ismét semmivé lesz egy ígéret, meghal egy, a jövőnk szempontjából igen jelentős kezdeményezés. Az elmúlt évek tapasztalatai megalapozzák kételyeinket. Nagyon jó lenne, ha ez alkalommal nem lenne igazunk!
