Egy sűrű erdő borította nagy sziget fogta magát, levált, és a határt illegálisan átlépve Észtországba távozott a Narva víztározóban a minap.
A szigetek úszkálása errefelé megszokott dolog, s ebben az esetben csak az a különös, hogy ez elég nagy — 200x200 méter —, s hogy átlépte a határt. Észtországban először megijedtek a part felé tartó, hatalmas, ismeretlen tárgy láttán, de hamar tisztázódott, hogy nem valami katonai eszközről van szó. Most is aggódnak még azonban, hogy nem okoz-e majd kárt valamiben, amikor partot ér — már ha egyáltalán partot ér, mozgása ugyanis teljesen kiszámíthatatlan. A határőrizetet az úszkáló szigetek nem érdeklik: nem lehet rajtuk lakni, de még rájuk lépni sem, mert nagyon törékenyek.
A nemzetközi jog szakértői szerint a sziget a határ átlépésétől kezdve Észtországhoz tartozik, s Oroszország már csak akkor szerepel a továbbiakban vele kapcsolatban, ha a sziget Észtországban kárt okoz: ebben az esetben a kétoldalú egyezmények alapján kell majd rendezni a kérdést. Az ilyen úszó szigeteket általában több méter vastag tőzegréteg alkotja, amelyet a rajta nőtt növényzet gyökerei tartanak össze. Súlyuk akár több ezer tonnát is kitehet. Akár évtizedekig állhat egy helyben, hogy aztán magas vízállás vagy nagy esőzések nyomán a parttól elszakadva útnak induljon. Némelyik az úton teljesen ,,elolvad", mások odanőhetnek egy darab szárazföldhöz.
Ez a négyhektáros darab a Narva víztározón, az észt határ közelében lévő, ,,szilárd lábakon álló" szigetről szakadt le. A tározó vízfelülete mintegy 200 négyzetkilométer, s ebből mintegy 40 négyzetkilométer tartozik Észtországhoz, a többi orosz felségterület.