HatárhelyzetekMinden nemzet a maga nyelvén lett tudós...

2007. augusztus 10., péntek, Nemzet-nemzetiség

Traian Băsescu államelnök háromszéki tartózkodása idején családias hangvételű sajtóértekezleten, köszönetet mondva köztünk tartózkodásának korrekt újságírói tájékoztatásáért, alapvetően fontos és miheztartás végett megjegyzendő megállapítással rukkolt elő: a román nyelvet a magyar gyermekek számára az idegen nyelvek tanulási módszere szerint kell tanítani. Ezzel összefüggésben azt is elmondta, hogy az oktatóknak mindkét nyelvet ismerniük kell.

A bejelentés azért alapvetően fontos, Trianon után minden eddigi gyakorlattal radikálisan szakító, mert a román nacionalizmus kurzusfolyamain szocializálódott román értelmiségiek társadalmi rendszertől és ennek politikai berendezkedésétől függetlenül mereven és agresszíven elutasítottak minden kezdeményezést, kérést és követelést ebben a témában. A húszas évektől kezdve mostanig akarva-akaratlan a román nyelv, különösen az egy tömbben élő magyarság esetében, ahol a gyermekek a családban és az utcán sem találkoznak ezzel a nyelvvel, mint az ,,ellenséges", érvényesülésükben és előrehaladásukban a gyermekeket gátló nyelv jelent meg, amelyre — tisztelet a kivételeknek — ráerősített az oktatók agresszív, megtorló, büntető magatartása és a magyar nyelvi környezethez való igazodás, a tanulók anyanyelve elsajátításának megtagadása.

Traian Băsescu felfogása ebben a kérdésben folyamatában tekintve rendkívüli fordulatot jelenthet a két nép egymáshoz való viszonyában, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés erősítésében, s leghamarabb a román nyelv eredményes elsajátításában. Persze, ne higgyünk az államelnök mindenhatóságában, kijelentései dühöngő és toporzékoló visszhangot is kiválthatnak bizonyos körökben, közülünk már csak megszokásból is lesznek, akik alkalmazni akarják a ,,ne higgy, magyar, a nimetnek" formulát.

A legfontosabb most az, hogy szakembereink és politikusaink, a magyar lakosság egésze vagy legalábbis java része kiálljon és küzdjön ennek az emberségében is tisztességes elvnek az oktatási intézményeken is túlmutató érvényesítéséért. Tennünk kell ezt attól függetlenül, hogy kedveltük vagy éppen ennek ellenkezőjét műveltük eddig Traian Băsescu kapcsán. A legmagasabb szinteken — parlamentben, ennek tanügyi bizottságában, szakminisztériumban —, mindenhol számíthatunk makacs ellenállásra, természetesen, a tantestületekben is. Maga a fogalmazás is zavarni fog sokakat — az idegen nyelv formula —, holott éppen ők tették idegenné, változtatták az ártalom forrásává, az elgáncsolás nyelvévé és tantárgyává az állam nyelvét.

Jó iskolai programokat, a román nyelv elsajátítására alkalmas tankönyveket kell most az asztalra tenni, s olyan élő nyelvtanulási elméletet és gyakorlatot bevinni és alkalmazni az oktatási intézményekben, amely a nyelvismeret mellett ember- és emberségismeretre is megtanít.

Az annyi időn át ellenséges és agresszíven bántó „Vorbiţi numai româneşte!" a visszájára fordulhat — s gyerekeink, mindnyájunk kulturális és nyelvi gyarapodására, megtanulnak románul, s megtanulják megbecsülni román kollégáikat és a román kultúrát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2007-08-10: Nyílttér - Fekete Réka:

Két világ határán

A sepsiszentgyörgyi Fenyves utcában évek óta tart a békétlenség a város és az Őrkő felőli lakók között.
2007-08-10: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

A román ember szava is kontraktus (Határhelyzetek)

Traian Băsescu államelnök lezser mó­don, civilként jött-ment Háromszéken, nem úgy, mintha karót nyelt volna, s nem oly módon, mint ahogyan ez az ország első számú méltóságának kijárna: protokolláris és rendőri felvezetés, szirénázás, mint egyes szombat délutáni léggömbös, pántlikás esküvőkön meghonosodó új szokás alkalmával.