Kelemen Hunor, az Rmdsz államfőjelöltje a tusnádi EU-táborban
A nemzetállam visszavág — fogalmazta meg Markó Béla RMDSZ-elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet által Tusnádfürdőn szervezett VI. EU-tábor nyitóelőadásában a kisebbségellenes szlovák nyelvtörvényből, az európai parlamenti választások alatt Európa-szerte tapasztalt szélsőjobb előretöréséből, a magyar intézményvezetők eltávolításából kiindulva.
A Miért-tábor első napján bemutatkozott Kelemen Hunor, a szövetség államfőjelöltje is, arra a kérdésre keresve a választ, hogy miért kell magyar jelölt, ha úgysem lehet Románia államelnöke. Szó esett továbbá a gazdasági világválság okairól, következményeiről is.
Beszélni a regionalizációról
A nemzetállamok Európája vagy a Régiók Európája győzedelmeskedik majd a következő időszakban az Európai Unióban? — tette föl a kérdést Markó Béla Erdély és a romániai magyarság helyzetét vizsgálva. A szövetségi elnök Erdély európai uniós helyét és szerepét, valamint az erdélyi magyar politizálás jövőbeni irányvonalait taglaló előadásában úgy vélte, Erdélynek és az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy Európában háttérbe szoruljon a ma még eléggé általános és erős nemzetállami szemlélet, és helyét egy, a régiókon alapuló rendszernek adja át, erre az általános európai dilemmára azonban ma még nincs végleges válasz.
Az erdélyi magyar politizálásnak három fő iránya van: Románia közigazgatási átszervezése, a magyarság helyzetének rendezése a különböző autonómiaformák kialakításával, valamint az európai építkezés. Markó szerint a regionalizációról itthon és Európában beszélni kell, és ezt a kérdést ma már nem lehet szőnyeg alá seperni. A közigazgatási átszervezésről szólva elmondta: a minél szélesebb körű decentralizáció lehet az alapja a különböző autonómiaformáknak. Szorgalmazta ugyanakkor a prefektusi intézmény felszámolását. A magyarság helyzetének rendezéséhez hozzájárulhat a minél szélesebb körű decentralizáció, a regionális szemlélet érvényesülése, a hatáskörök átruházása központi szintről a közösség szintjére, így lehetne megvalósítani a különböző autonómiaformákat, és így lehetne megoldani az infrastruktúra-, gadaságfejlesztési, valamint a nyelvi kérdéseket, például hogy helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelv legyen a magyar. Az elnök szerint az erdélyi magyarságnak jól kell politizálnia nemcsak Romániában, hanem Brüsszelben is, hiszen az unióban már léteznek azok a fontos elvek, többek között a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve, melyek által az erdélyi magyarság számára fontos célokat érvényre lehet juttatni. ,,Erdély ma már része az Európai Uniónak, és joga van ahhoz, hogy méretéhez, jelentőségéhez mérten kellő súlyt kapjon Európában" — szögezte le.
Lehet-e magyar államfő?
Annak ellenére, hogy 2009-ben Romániának nem lesz magyar államfője, mégis bölcs döntés volt az RMDSZ részéről, hogy megméretkezik az ősszel esedékes választáson — mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ államfőjelöltje számba vette a döntést alátámasztó érveket, hangsúlyozva: egy tavaszi közvélemény-kutatás alapján a közösség akarata volt a magyar jelölt indítása. Emellett számított az is, hogy a szövetség nem szokta átengedni a politikai teret más alakulatoknak választásokkor, de a közösség önbecsülése szempontjából is fontos, hogy megmutassuk, van olyan magyar ember, aki el tudná látni az államelnöki tisztséget. A legfontosabb nem a szavazatszám, az arány, hanem az üzenet megfogalmazása — mondta. Hamis érvnek nevezte, hogy a magyar jelölt Crin Antonescu esélyeit csökkenti, hangsúlyozva: az RMDSZ támogatásával a liberális politikus több román szavazatot veszíthetett volna, mint amennyi magyart nyert volna.
A kampányban az üzenetre kell helyezni a hangsúlyt: a magyarság számára fontos témákat, az autonómiaformák iránti igény kinyilvánításán túl össztársadalmi kérdésekre is választ kell adni. Tisztán, világosan el kell mondani álláspontjainkat még akkor is, ha azok az alkotmányra vonatkoznak — mondta, példaként említve az alaptörvény első cikkelyében szereplő nemzetállam minősítés veszélyeit. Ha elfogadjuk, hogy Románia nemzetállam, akkor azt is elfogadjuk, hogy a magyarok és más kisebbségek másodrangú állampolgárok — szögezte le, hangsúlyozva: az alkotmányt kell igazítani a valósághoz, nem pedig a valóságot az alkotmányhoz.
Az esélyeket latolgatva kifejtette: szinte biztosra vehető, hogy az első fordulóban nem dől el a verseny, éppen ezért a magyarság szavazatain múlhat, ki lesz az államfő, illetve milyen új kormánykoalíció alakul. Szerinte a kampány során az üzenet tolmácsolásán túl meg kell mutatni, hogy a magyar jelölt más, mint a többi, nem fog belesüllyedni a balkáni cirkuszba, példát mutathat kiegyensúlyozottságból, mértéktartásból. Kérdésre válaszolva elmondta: számít a fiatalok támogatására, célja, hogy azokat az ifjakat is megszólítsa, akik elfordultak a politikától. Arra a kérdésre, hogy a második fordulóban kit támogat majd az RMDSZ, Kelemen Hunor kifejtette: annak alapján döntenek majd, hogy ki vállal fel többet a szövetség programjából. Reményét fejezte ki, hogy változik a közvélemény-kutatásokból körvonalazódó sorrend, miszerint Traian Băsescu és Mircea Geoană jut be a második fordulóba.
A neoliberális modell kudarca
A világgazdasági válság kialakulásáról és hatásairól tartott előadást Kádár Béla akadémikus és Soós Károly teológus, a Márton Áron Társaság elnöke. Kádár szerint a neoliberalizmus eszméi vezettek a válsághoz. Mintegy ötszáz cég tartja kezében a globális gazdaság negyven százalékát. Ezek abban bíztak, hogy a tudatos ellenőrzés szerepét átvehetik a piaci mechanizmusok önszabályozó jellegei. A segítő kezet azonban nem helyettesítheti egy láthatatlan kéz — vélekedett. Szerinte értékrendi megújulás nélkül szomorú végkifejlet várható. Soós Károly kifejtette: az igazi demokrácia a kereszténységen alapszik, Európa jövője pedig azon múlik, hogy az individualizmust felváltja-e a közösség fontosságának elve.
