A székely kaput tulajdonképpen a kézdivásárhelyi Pethő Sándor és fia faragta, a 2007-es londoni világtalálkozó erdélyi kontingensének tagjai pedig kifestették. A Vadason végleges otthonra lelt alkalmatosság a százéves világtalálkozó egyik fő látványossága volt, az erdélyiek táborának bejárataként és az elismerten legszebb kapuként sok érdeklődőt vonzott. A kiskaput idén a szentgyörgyi tanulók klubjának faragászati köre egy harmadik oszloppal is megtoldotta, hogy nagykapuként is felállítható legyen a Vadason.

Az idei tanyázás szentmisével ért véget, melyet Szabó Lajos kanonok, dr. Kerekes László esperes celebrált, igét hirdetett továbbá Bukovinszky-Csáky Tünde református lelkésznő. A házigazdák a nyolcvan cserkészt és a népes látogatói csoportot végül ebéden látták vendégül — tájékoztat Gaál Sándor parancsnok.

A maga nemében egyedülálló erdélyi cserkészpark — melyhez, mint ismeretes, a megyei hatóságok jóvoltából jutottak hozzá, mivel az országos hatóságok továbbra is mostohán bánnak a magyar cserkészszövetséggel — az idén tovább gyarapodott, elkészültek az egykori erdészház berendezéseként az emeletes ágyak, és szinte sikerült befejezni az ebédlő és a foglalkozási helyek befedését, mindezt a megyei és a sepsiszentgyörgyi városi tanács, a szülők segítségével és a cserkészek munkájával. Nem eléggé köztudott, hogy a park bármely ifjúsági szervezetnek rendelkezésére áll, korábban a tanulók háza kézműves körei üdültek ott. Gaál Sándor szerint a jövőben tanév közben, hétvégeken, erdei iskolaként is működtethető lesz, ahol fa- vagy madárfajokkal ismerkedhetnek a nebulók, illetve bejárhatják azt a három tanösvényt, melynek kijelölését a nyáron készülnek befejezni. Egyik Zalánpatakra, másik Középajtára, a harmadik Sugásfürdőre vezet a Vadasról, a könnyen járható terepen sok érdekességgel találkozhatnak a gyerekek, megfelelő biztonsági feltételek közt. A cserkészek jelzőtáblákat fognak felállítani, hogy a természeti ritkaságokra a figyelmet felhívják.