Minden jel szerint az idei Tusványos sem zajlik meglepetések nélkül, szombaton nemcsak Orbán Viktor, de Traian Băsescu is a tábor vendége lesz. Egyre több forrásból erősítik meg a hírt, a román államfő a Fidesz elnökével reggelizik, majd délelőtt Orbán, Băsescu és Tőkés László közösen tartanak előadást.
A szabadegyetem és diáktábor életét nem kavarta fel a hír, szerdán este több ezer ember népesítette be a sportpályát az Edda-koncerten. Tegnap délelőtt Tusványos visszatért eredeti helyszínére, a húszéves születésnap jegyében az előadásokat Bálványoson az éppen megújuló kempingben szervezték. Kezdeményezők, egykori szervezők idézték fel a kezdeti korszakot, történetek, anekdoták színesítették a múltidézést. Kikerekedett a szabadegyetem fejlődésének története, a különböző időszakok jellegzetes kihívásai. Tusványos szinte egyetlen az ilyen jellegű Kárpát-medencei magyar rendezvények közül, amely fennmaradt, sikerült diáktáborrá bővülnie, és egyre erőteljesebbé válik fesztiváljellege is. Az egykori alapítók, bár elégedettek a fejlődéssel, visszasírják a kezdetek intimebb, meghittebb beszélgetéseit. Németh Zsolt fogalmazta meg, reméli, húsz év múlva Tusványoson lesz egy öregek sátra, ahol elbeszélgetve legalább önmaguk számára életbe tudják tartani az egykori ,,amfiteátrum- hangulatot".
Az emlékezés után jeles előadók keresték a választ arra a kérdésre: sikeres volt-e a rendszerváltás, létezik-e erős térségpolitika? A rendszerváltásról már mindent megírtak, és mindennek az ellenkezőjét is — mondotta a moderátori szerepet vállaló Molnár Gusztáv geopolitológus. Az elmúlt húsz esztendő Európa átrendeződéséhez vezetett, s bár mások voltak a várakozások, egyre élesebbé válik a határ Nyugat és Közép-Kelet-Európa között, Magyarország, Csehország elveszítette a 90-es évek eleji kedvező pozícióját. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? — kérdezte. Dinu Zamfirescu liberális politikus, aki visszatérő vendége Tusványosnak, a romániai sajátos rendszerváltásról szólt, arról, mi vezetett oda, hogy az egykori kommunista párt másod-, harmadvonalbeli vezetői átmenthették hatalmukat, és csúcsra kerülhettek. Egyed Péter filozófiatörténész a ’89 előtti biztonsággal párosuló rabságról és az azt követő bizonytalanság kísérte szabadságról értekezett. A szabadság koncepció erősen túlpolitizált napjainkban, nem szabadna állandó készenlétben élnünk a politikum cselekedetei miatt. Eckstein Kovács Péter politikus szerint a rendszerváltás megtörtént, több pártrendszer van, ám valójában kétséges ezeknek a pártoknak a valós különbözősége. Elméletileg szabad a sajtó, ám erőteljes pénzügyi lobbi irányítja a román médiát, a jogállamiság papíron létezik, de a valóságban kérdéses, intézmények születtek, jó vagy rossz működésük emberfüggő — vázolta a helyzetet. Igen fontos pozitívumnak nevezte Németh Zsolt azt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a magyarságnak sikerült megtartania pozícióit a Kárpát-medencében. A nagy, stratégiai célkitűzések, például az autonómia, még nagyon távol állnak a megvalósítástól, de sikerült megteremteni a magyarországi politikai konszenzust, a mindenkori magyar külpolitika azt támogatja, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön teremthessék meg a jobb jövőt önmaguknak.
A bálványosi kihelyezett ülésszak végén a szabadegyetem indulásának helyszínén életfát avattak. Az alsócsernátoni Haszmann testvérek faragótáborában készült oszlop nem emlékmű, a hely szelleméről szól, a húsz esztendős Tusványost köszönti — hangsúlyozta Németh Zsolt.
