Nem hiányozhatott a Bálványosi Szabadegyetem programjából napjaink egyik legtöbbet hangoztatott témája: a gazdasági válság. Jeles szakértők keresték a választ arra a kérdésre: az új helyzet jelenthet-e esélyt a megújulásra, és mit kell tenniük a közép-kelet-európai államoknak, hogy ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek a válság okozta változásoknak?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elmúlt évek magyar kormányainak stratégiai és taktikai hibáit összegezte. A válságból való kilábalást egy új gazdasági filozófia segíthetné, szabaddá kell tenni a piacot, de párhuzamosan mindent el kellene követni a magyar cégek védelmében, a belső fogyasztás ösztönzésére, meg kell találni azokat a működő gazdasági lehetőségeket, amelyeknél lehetséges a fejlesztés — vélekedett.
László János székelyudvarhelyi vállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az új helyzetben a vállalkozók sokkal eredményesebbek lennének, ha szövetkeznének, klaszterekbe tömörülnének. Nyugat-Európában több mint kétezer klaszter működik, a munkaerőpiac harminc százalékát képezik, Romániában azonban még nem dolgozták ki ennek formáját, pedig az EU jelentős, 80—100 millió eurós alapot bocsátana az ország rendelkezésére. László János kitért a székelyföldi idegenforgalom gondjaira is, országosan 75 millió eurót fordítanak turisztikai fejlesztésre, nem tudni azonban, ebből jut-e régiónknak. Kérdést is megfogalmazott: lehetne-e a székelyföldi turizmust klaszterként működtetni?
Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő rámutatott: őszinteség, hitelesség, antipopulizmus és egységes kommunikáció kellene a válságból való kilábaláshoz. A mostani krízis megmutatta, a régió rendkívül kiszolgáltatott, s kiderült az is, a saját anyavállalatok felszámolása vezetett ide. Vannak megoldások, vannak szakemberek, akik ismerik ezeket, ám kérdés, mernek-e lépni.
A moderátor Szatmáry Kristóf fideszes képviselő szerint azonban nincs más út, nemzeti stratégiai szempontok szerint kell fejleszteni a gazdaságot. Vojnits Tamás közgazdász a tőkehiány következményeiről szólt, véleménye szerint az állam feladata pénzt áramoltatni a gazdaságba, s emellett határozott gazdaságpolitikával, stratégiai szövetségesek megtalálásával lehet kilábalni a válságból. Diósi László, az OTP vezérigazgatója, aki öt éve Bukarestben él, arra mutatott rá: a válság a fejlődés része, helyükre teszi a felborult értékrendeket. A közép-kelet-európai országoknak meg kell tanulniuk sokkal jobban figyelni egymásra, együttműködni, okulhatnak egymás hibáiból, illetve sikereiből. Összehangolt gazdaságpolitikával sokkal eredményesebb lenne a régió — vélekedett. Christopher P. Ball amerikai egyetemi tanár adatokkal igazolta az Egyesült Államok igen súlyos helyzetét, de igyekezett néhány tévhitet is eloszlatni.
Az előadók, függetlenül attól, melyik országból érkeztek, egyetértettek abban, az államoknak jelentős szerepet kell vállalniuk a válságkezelésben, a kis- és középvállalkozások ésszerű támogatása (kamatfinanszírozás, állami garanciavállalás) elengedhetetlen, ha nem teszik meg a kellő lépéseket, vesztesei lesznek a válságnak.