A helyi önkormányzat és olykor jóakaró támogatók révén születnek itt a könyvek. A magát ,,merejében dálnokinak" valló Kicsi Sándor (1919—2004) két munkáját szerkesztette sajtó alá dr. Zsigmond Győző, a Bukaresti Egyetem hungarológiai tanszékének tanára, akit a hely históriai értékei kötnek ehhez a faluhoz. Márton László polgármester megnyitó szavai után a nagy múltú Dálnoki Veres családról szóló, 190 oldalnyi antológiát dr. Molnár Szabolcs bukaresti egyetemi tanár, irodalomtörténész mutatta be az összegyűlteknek, akik között ott ültek a Veres(s) rokonok és leszármazottak. A Szülőfalum, Dálnok (Sepsiszentgyörgy, 2005) és a Dálnoki történetek (Sepsiszentgyörgy, 2006) után került az idei falunap standjára a Dálnoki Veres(s) antológia (Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009). A vezetéknév egy, avagy kettős s betűje a korabeli rendi és nemesi, gazdag, avagy szegényebb sorsú családok sokrétűségét jelzi. Terjedelméhez mérten tartalmazza a család jeles tagjainak rövid biográfiáját és tucatnyi tanulmányt, visszaemlékezést. Először olvashat részletet a helybeli halandó Dálnoki Veres Gerzson 1722-béli Kuruc krónikájából, hadtörténeti írást a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889—1976) tollából. Emléket állít a könyv az író, irodalomtörténész, dramaturg és közíró Veress Dánielnek (1929—2002) és korán elhalt költő fiának, Veress Gerzsonnak (1956—1998). Egyfajta emlékállítás az is, hogy olvashatjuk Kónya Ádámnak (1935—2008) azt a beszédét, melyet a 2007-es falunapon, a Veress Dániel-emlékkiállítás megnyitóján mondott. Nóvum a kortárs Veress Emőd jogász-szakíró kisebbségpolitikai és a rokon Polgár Erzsébetnek a falu Veress-temetőjéről szóló írása.

A mikóújfalusi fúvósok hajnali ébresztője, a vasárnapi istentisztelet, a dálnoki gyermekek előadása, a zene, az ének, többek között Majlát Attila népdalműsora és a sepsiszentgyörgyi Mukkk Ifjúsági és Kulturális Egyesületé ebbe a székely-magyar falusi környezetbe illő volt. Ami a szervezés gyakorlati részét illeti: árban ez volt a legalacsonyabb, a tűzijáték a legmagasabb!