Magyar tükör — Bogdán László

2009. július 21., kedd, Világfigyelő

A rokkantnyugdíj-járandóság megnyirbálásával is spórol a válságkezelő kormány. Ezt az elképzelést már Veress János volt pénzügyminiszter februárban felvetette, szerinte így, a rokkantnyugdíjasok munkavállalásának szigorításával mintegy tízmilliárdot lehetne megspórolni. A rokkantnyugdíjas érdekképviseletek természetesen elkeseredetten tiltakoznak, hiszen most kezdenek körvonalazódni Veress expénzügyminiszter februári elképzelései.

Miről is van szó. Egy átlagos rokkantnyugdíj mintegy 30 000 forint, világos, hogy ebből a mai Magyarországon lehetetlen megélni, ezért a rokkantnyugdíjas arra kényszerül, hogy — amennyiben egyáltalán lehetősége van rá — mellékállást is vállaljon. * A Bajnai-kormány elképzelése szerint, ha a rokkantnyugdíj melletti mellékkereset meghaladja a minimálbért, a rokkantnyugdíj elvész, már nem folyósítják. Az érdekképviseletek ezt elképesztőnek és megalázónak tartják, szerintük ösztönözni kellene a rokkantnyugdíjast arra, hogy munkát vállaljon, és nem visszafogni. Ez a törvény még nehezebb helyzetbe hozza a hátrányos helyzetűeket… * Azonnali reakciójában a Fidesz egyik politikusa embertelennek nevezte az eljárást. Ahelyett hogy védenék a rokkantnyugdíjasokat, teljesen ellehetetlenítik amúgy sem túl szívderítő helyzetüket. * Hét végén tárgyalt Bajnai kormányfő a bankszövetség elnökével. Az utóbbi időben néhány szocialista politikus, leghangosabban Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója bírálta a magyar kereskedelmi bankok gyakorlatát, hiszen most, amikor hónapok óta erősödik a forint, ez a devizahitelekben még nem látszik, noha amikor gyengült a forint, azonnal emelték a törlesztő részleteket, lehetetlen helyzetbe hozva a hitelezőket. A megbeszéléseken körvonalazódott, hogy ún. etikai vagy magatartáskódexet hoznak létre, amely leszögezi, hogyan kellene árazni, s azt is, hogy ne lehessen egyoldalúan módosítani a szerződéseket… * Továbbra is folytatódnak a kilépések a vég és a megsemmisülés szélére jutott szabaddemokraták szövetségében. A párt olyan nagy hírű alapító tagjai léptek ki a szervezetből, mint Konrád György, Haraszti Miklós, Iványi Gábor vagy Rajk László. Kiléptek a budapesti polgármesterek is. Mindez az első reakció az új elnök, Retkes Attila nagyon vitatott székfoglaló beszédére, ahol frontális ellentámadásba menve át, élesen bírálta a SZDSZ elmúlt húsz évének szerinte elhibázott politikáját, s azonnali lemondásra szólította fel Kóka Jánost, a párt frakcióvezetőjét, aki erre nem volt hajlandó. A népszerűsége mélypontján lévő rendszerváltó párt tehát folyamatosan tovább ,,hasad", a kilépések nem szünetelnek, s a párt nagy hírű budapesti tagjai mellett folyamatosan veszíti el vidéki támogatóit is. A párt egyik volt elnöke, Tölgyessy Péter, aki már másfél évtizede nem tagja a szabaddemokraták szövetségének, egy tévéműsorban kifejtette, hogy például Vas megyében a kilencvenes évek elején még harmincöt-negyven százalék voksolt az SZDSZ-re, legutóbb mindössze 1 (egy) százalék. Ha valami csoda nem történik, az SZDSZ aligha lesz képes rendezni sorait, s a következő választáson egyszerűen nem juthat be a parlamentbe…

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 480
szavazógép
2009-07-21: Világfigyelő - x:

Az államérdekkel ellentétes

Senkit sem lepett meg Szlovákiában, hogy az államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását. Nem ez az első eset, hogy Ivan Gasparovic olyasmit írt alá, ami érdeke a kormánykoalíciónak, de nem érdeke Szlovákiának — írta tegnapi kommentárjában a Sme szlovák liberális napilap.
2009-07-21: Világfigyelő - x:

Röviden — Szekeres Attila

Áttörés
Szerbia és Koszovó közötti közvetítésbe kezdett az EULEX, az EU koszovói rendőri és igazságügyi missziója. Áttörésről van szó, mert eddig a szerb és a koszovói kormány között semmilyen hivatalos érintkezés nem volt. A belgrádi hivatalos álláspont szerint Koszovó továbbra is Szerbia része, önálló országként nem lehet tárgyalni vele. Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egy héttel ezelőtti belgrádi látogatása elindította a párbeszédet arról, hogy szerbek és koszovóiak közösen vámoljanak a szerb részről adminisztratívnak nevezett, koszovói oldalról pedig államinak tekintett határon.