A rokkantnyugdíj-járandóság megnyirbálásával is spórol a válságkezelő kormány. Ezt az elképzelést már Veress János volt pénzügyminiszter februárban felvetette, szerinte így, a rokkantnyugdíjasok munkavállalásának szigorításával mintegy tízmilliárdot lehetne megspórolni. A rokkantnyugdíjas érdekképviseletek természetesen elkeseredetten tiltakoznak, hiszen most kezdenek körvonalazódni Veress expénzügyminiszter februári elképzelései.
Miről is van szó. Egy átlagos rokkantnyugdíj mintegy 30 000 forint, világos, hogy ebből a mai Magyarországon lehetetlen megélni, ezért a rokkantnyugdíjas arra kényszerül, hogy — amennyiben egyáltalán lehetősége van rá — mellékállást is vállaljon. * A Bajnai-kormány elképzelése szerint, ha a rokkantnyugdíj melletti mellékkereset meghaladja a minimálbért, a rokkantnyugdíj elvész, már nem folyósítják. Az érdekképviseletek ezt elképesztőnek és megalázónak tartják, szerintük ösztönözni kellene a rokkantnyugdíjast arra, hogy munkát vállaljon, és nem visszafogni. Ez a törvény még nehezebb helyzetbe hozza a hátrányos helyzetűeket… * Azonnali reakciójában a Fidesz egyik politikusa embertelennek nevezte az eljárást. Ahelyett hogy védenék a rokkantnyugdíjasokat, teljesen ellehetetlenítik amúgy sem túl szívderítő helyzetüket. * Hét végén tárgyalt Bajnai kormányfő a bankszövetség elnökével. Az utóbbi időben néhány szocialista politikus, leghangosabban Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója bírálta a magyar kereskedelmi bankok gyakorlatát, hiszen most, amikor hónapok óta erősödik a forint, ez a devizahitelekben még nem látszik, noha amikor gyengült a forint, azonnal emelték a törlesztő részleteket, lehetetlen helyzetbe hozva a hitelezőket. A megbeszéléseken körvonalazódott, hogy ún. etikai vagy magatartáskódexet hoznak létre, amely leszögezi, hogyan kellene árazni, s azt is, hogy ne lehessen egyoldalúan módosítani a szerződéseket… * Továbbra is folytatódnak a kilépések a vég és a megsemmisülés szélére jutott szabaddemokraták szövetségében. A párt olyan nagy hírű alapító tagjai léptek ki a szervezetből, mint Konrád György, Haraszti Miklós, Iványi Gábor vagy Rajk László. Kiléptek a budapesti polgármesterek is. Mindez az első reakció az új elnök, Retkes Attila nagyon vitatott székfoglaló beszédére, ahol frontális ellentámadásba menve át, élesen bírálta a SZDSZ elmúlt húsz évének szerinte elhibázott politikáját, s azonnali lemondásra szólította fel Kóka Jánost, a párt frakcióvezetőjét, aki erre nem volt hajlandó. A népszerűsége mélypontján lévő rendszerváltó párt tehát folyamatosan tovább ,,hasad", a kilépések nem szünetelnek, s a párt nagy hírű budapesti tagjai mellett folyamatosan veszíti el vidéki támogatóit is. A párt egyik volt elnöke, Tölgyessy Péter, aki már másfél évtizede nem tagja a szabaddemokraták szövetségének, egy tévéműsorban kifejtette, hogy például Vas megyében a kilencvenes évek elején még harmincöt-negyven százalék voksolt az SZDSZ-re, legutóbb mindössze 1 (egy) százalék. Ha valami csoda nem történik, az SZDSZ aligha lesz képes rendezni sorait, s a következő választáson egyszerűen nem juthat be a parlamentbe…