Áttörés
Szerbia és Koszovó közötti közvetítésbe kezdett az EULEX, az EU koszovói rendőri és igazságügyi missziója. Áttörésről van szó, mert eddig a szerb és a koszovói kormány között semmilyen hivatalos érintkezés nem volt. A belgrádi hivatalos álláspont szerint Koszovó továbbra is Szerbia része, önálló országként nem lehet tárgyalni vele. Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének egy héttel ezelőtti belgrádi látogatása elindította a párbeszédet arról, hogy szerbek és koszovóiak közösen vámoljanak a szerb részről adminisztratívnak nevezett, koszovói oldalról pedig államinak tekintett határon.
Rendbontásokra számítanak
Súlyos problémákra számítanak Észak-Koszovóban. Ezt jelzi az észak-koszovói szerbeknek az EULEX intézkedései ellen hetek óta tartó tiltakozása, amely abban nyilvánul meg, hogy Koszovó északi részén megakadályozzák az Európai Unió alkalmazottainak munkavégzését. Az akció az ellen irányul, hogy az unió ellenőrizze a Szerbia és Koszovó északi része közti áruforgalmat. Az EULEX a csempészést akarja visszaszorítani, a szerbek számára viszont ez a megfogalmazás értelmezhetetlen, mert szerintük Koszovó változatlanul Szerbia része.
Törökország nem adja fel
Törökország sosem adja fel a garantáló állami státusából eredő jogait Ciprust illetően, akkor sem, ha a ciprusi görög és török vezetők az év folyamán megállapodást írnak alá a szigetország békés egyesítéséről — közölte a török miniszterelnök-helyettes. Cemil Cicek Észak-Ciprus megszállásának 35. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen beszélt erről a sziget törökök lakta északi felén. ,,Csak olyan megoldás lehetséges, amely tükrözi a két nép és a két állam létezését. Ennek tartalmaznia kell Törökország hatékony szavatolói jogait is" — hangoztatta Cicek.
Lezuhantak
Lezuhant a NATO egyik harci gépe tegnap Afganisztán déli részén, az észak-atlanti szövetség legnagyobb légi támaszpontján. A két pilóta katapultált, és sérüléseikkel kórházban kezelik őket. Ugyanezen a bázison vasárnap egy orosz helikopter zuhant le nem sokkal a felszállást követően. Tizenhat ember halt meg.
Ember a Holdon
Negyven éve lépett az első ember a Hold felszínére. A két űrhatalom között versenyben sokáig a szovjetek álltak nyerésre, ezért John F. Kennedy amerikai elnök 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. Az erőfeszítésekbe 25 000 vállalat és kutatóintézet, 400 000 ember kapcsolódott be az űrkutatási hivatal, a NASA koordinálásával. Az Apollo-11 Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrich űrhajóssal a fedélzetén indult. Armstrong és Aldrich az Eagle holdkomppal romániai idő szerint 1960. július 21-én 4 óra 56 perckor landolt a Holdon, s lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek — hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrich is csatlakozott hozzá, kitűzték az amerikai zászlót. Az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak a Holdon, és tervek szerint a következő évtized második felében ismét lesz Holdra szállás.
