Az öltözködési kódex nem ismeri a hőséget

2009. július 22., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Amióta Németországban is tombol a hőség, több vállalat, bank, sőt, néhány minisztérium is tiltakozott, hogy alkalmazottjai a hivatalt összetévesztik a stranddal. Legalábbis ami az öltözködést illeti, sokan ugyanis a munkában is ,,alig több, mint fürdőruhában" jelennek meg.

Mindez több ,,konzervatív" vállalatot arra késztetett, hogy összefogjon, és egyfajta közös — hőséget nem tűrő — öltözködési kódexet dolgozzon ki, és előírja, hogy az abban foglaltakat még 38 fokban is kötelező betartani.

Így például a legtekintélyesebb vállalatoknál, a bankoknál és a minisztériumokban a hőség ellenére is kötelező a harisnya, a férfiak számára pedig az öltöny és a hosszú ujjú ing. Sőt, ez utóbbi is csak akkor tűrhető fel — és a nyakkendő csupán akkor lazítható vagy levethető —, ha viselője irodájában egyedül van, és nem készül ügyfél fogadására. A zakó pedig csakis a legritkább esetben kerülhet a fogasra. De hogy a nők se ,,örülhessenek", számukra a zakót a blézer jelenti.

A kódex szerint minél magasabb pozícióban van bárki az adott hivatali hierarchiában, annál inkább élen kell járnia nem csak a munkában, de az öltözködési szabályok betartásában is. Ez persze nem jelenti azt, hogy az alacsonyabb beosztásúak ,,felmentést" kaphatnak, csak hát a vezetőknek — az öltözködés terén is — példát kell mutatniuk.

Sőt, a szigorú öltözködési szakemberek még a színeket illetően is könyörtelenek. Azaz a legnagyobb meleg ellenére is ragaszkodnak a feketéhez vagy a sötétkékhez, és a nyárhoz jobban illő világos ruházatot csak a legritkább esetben engedélyezik. A férfiak esetében még azt is előírták, hogy a zokni sem lehet világosabb a nadrágnál.

De — legalábbis a német vállalatoknál — a nők sincsenek könnyebb helyzetben. A miniszoknya például ,,ördöginek" számít, a legrövidebb szoknya is csekéllyel térd felettig érhet. A mélyebb dekoltázs csak a hivatalos rendezvényeken megengedett, a hétköznapi munkában azonban a begombolt blúz és a fedett váll az előírt.

Eddigi értesülések szerint a kódex ellen egyelőre kevesen tiltakoztak. Annál többen örültek viszont annak, hogy — munkájukból fakadóan — mindez rájuk nem vonatkozik. Persze, a ,,strandruha" munka közben sehol nem ildomos, de a rövidebb szoknya, a szandál, a kigombolt blúz, a világos nadrág, a rövid ujjú ing és a nyakkendő- és harisnyanélküliség megengedett. Íratlan szabálynak számít ugyanakkor, hogy az ápoltságra — különös tekintettel a hőségre — ,,laza öltözékben" még inkább illik odafigyelni. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1351
szavazógép
2009-07-22: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Csökkentek az adóbevételek — Incze Ibolya

A természetellenes, ,,zseniális mentőövként" bevezetett, de majd mindenki által kifogásolt általános átalányadó nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket: nem csupán sok ezer cég tevékenységének felfüggesztését vonta maga után, de eredménytelennek bizonyult az államháztartásban is: az országos adóhivatal adatai szerint bevételük az első fél évben 6,42 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, de két százalékkal elmaradt a pénzügyminisztériumi becslés mögött is.
2009-07-22: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Hétszázalékos államháztartási hiány várható
A gazdasági miniszter szerint Románia államháztartási hiánya az év végére elérheti a hazai össztermék (GDP) 7 százalékát. Áprilisban a hiánycélt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetve a GDP 4,6 százalékára emelték az eredeti két százalékról.