Tóth Zsolt az általa vezetett intézet közvélemény-kutatásai alapján jelentette ki: Magyarországon megrendült az emberek bizalma az állami intézményekben, a kormányban, a parlamentben, sőt, négyötödük szerint az embertársaikkal való viszonyban is jobb óvatosnak lenni. Az Európai Unió fejlettebb tagállamaihoz képest Magyarországon alacsonyabb a vállalkozói kedv, a lakosság aktívabb állami beavatkozást vár el, az egyéni felelősségvállalás foka alacsonyabb. Jobban áll viszont az anyaország az erkölcsi normák tekintetében: ezek erősebbek, mint a fejlettebb országokban.

David Campanale, a brit kereszténydemokrata párt alapítója a keresztény értékek újrafelfedezéséről beszélt. Szerinte az Európai Unió­nak csak akkor lesz „lelke", ha nem gazdasági szerveződésként, hanem az európai népek vallotta közös értékek garanciájaként tekintünk rá. Hangsúlyozta: a gazdasági válság hátterében erkölcsi válság áll, a pénzhajhászás, az egocentrizmus váltotta fel a szellemi értékeket. Szerinte Krisztus tanításaival lehetne kitölteni azt az erkölcsi űrt, amely jelenleg jellemzi az Európai Uniót. Sógor Csaba moderátor a gazdasági válságra utalva megjegyezte: a 16—17. századi protestáns gazdaságetikát kellene újra felfedezni — az a modell ugyanis működőképes volt.

Mentalitásváltás, majd értékváltás szükséges az új Európai Unióhoz — hangsúlyozta Gál Kinga. A fideszes EP-képviselő szerint a semmi sem szent, minden relatív szemlélet térhódítása kikezdte a családokat, a hagyományokat, az emberek közti bizalmat. Az unión belül a súlypont eltolódott, ma már alig lehet emberjogi kérdésekről vitázni az Európai Parlamentben, a keresztény gyökerek nem kerülhettek be az EU alapokmányába — fejtette ki. Hangsúlyozta azonban: Európa olyanná lesz, amilyenné tesszük, aktívabb civil kiállással, az igazi értékek felmutatásával túlléphetünk a válságon. Ugyanezt a szemléletet kell érvényesíteni a kisebbségpolitikában is: határozottan kell kiállnunk jogaink, céljaink mellett, hiszen az Európai Unió nem ellenséges a kisebbségekkel szemben, egyszerűen csak nem érti a kisebbségi kérdést. Ha ebből indulunk ki, eljutunk az autonómiáig — vélte, hangsúlyozva: az európai mozgások ez irányú mentalitásváltást jeleznek.

Ha nem lett volna ez a válság, ki kellett volna találni — szögezte le Martonyi János, szerinte ugyanis Európa megújulását eredményezheti a jelenlegi krízis. A legnagyobb gondot szerinte is az erkölcsi negativizmus jelenti, ez csapódik le a gazdasági és a politikai életben. Azonban Európában még vannak tartalékok, az erkölcsi értékek, a hagyományok szerepének felértékelődése védőrendszerként működhet. Az erkölcsi megújulás csíráit abban látja, hogy ismét egyre többen beszélnek a családról, hazáról, keresztény értékekről, ráadásul a június hetedikei európai parlamenti választásokon a szekuláris baloldal óriási vereséget szenvedett, ami azt bizonyítja, észrevették az emberek, hogy a baloldal üzenete a mohóság, a pénzhajhászás.

Keserűségének adott hangot Smaranda Enache. Melyik az igazi család? Ahol templomba járnak a házastársak, és közben verik a kisgyereket, vagy ahol eskükötés nélkül él együtt két ember, és neveli a gyermeket? — tette fel a kérdést. A legfontosabb érték szerinte a bátorság, a nemesség, az őszinteség, az altruizmus — ezeknek kellene teret nyerniük ahhoz, hogy megvalósuljon a keresztény, a zsidó, az arab Európa összefogása, és hogy minden régiónak egyenlő súlya, rangja legyen. Keserűen állapította meg, hogy Románia visszafejlődött az uniós csatlakozás után, addig tartottak az ellenőrzéstől a román hatóságok, most meg Gigi Becali és Corneliu Vadim Tudor képviseli az országot az Európai Parlamentben, a választásokat pedig a posztkommunista Demokrata-Liberális Párt nyerte meg. „Olyan mélyponton vagyunk, hogy újra ki kell találnunk önmagunkat" — mondta, hangsúlyozva: maga sem bízik abban, hogy a jelenlegi román pártok képesek lennének erre. A válságért a politikumot, a tőkét és a médiát tette felelőssé — ezek ugyanis teljesen kirekesztették a civil szférát.