Hétfőn négy magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban kérte a nyelvtörvény módosítását, s a dokumentumot Szili Katalin házelnök eljuttatta Pavol Paskának, a szlovák parlament elnökének (lásd lapunk tegnapi számában: Módosítsák a szlovák nyelvtörvényt!). Erre hevesen reagált Robert Fico kormányfő, ám a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint félrevezeti a közvéleményt. Közben a szlovákiai magyar párt tömegtüntetést szervez szeptemberre, a szabadságolások lejárta utánra.

Pozsony hárít

Robert Fico határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg — szögezte le a miniszterelnök. Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven — jelentette ki Fico. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok minden határt túlléptek. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Fico a nyelvtörvényt szent szlovák ügynek minősítette. Hozzátette: a szankciók bevezetésére azért volt szükség, mert Dél-Szlovákiában eddig nem tartották be az 1995-ben hozott nyelvtörvényt.

Félrevezeti a közvéleményt

Robert Fico több olyan valótlanságot állított, amelynek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban — olvasható az MKP állásfoglalásában. A párt hazugságnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Szlovákia déli, többnyire magyarok lakta régióiban a szlovákul beszélő állampolgárok nem jutnak információhoz, vagy nem szolgálják ki őket. Az igazság az, hogy a közéletből, a köztéri feliratokból éppen a magyar nyelv kezd kiveszni Dél-Szlovákiában, miközben a Magyar Köztársaság határ menti régióiban szlovák nyelvű feliratok kezdenek megjelenni — olvasható a dokumentumban. Az MKP szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a magyar parlament képviselői lekezelő módon viszonyulnak a szlovák félhez. A közlemény emlékeztet: az állásfoglalás jogát az 1995-ben aláírt szlovák—magyar alapszerződés teremtette meg. Ilyen alapon védte a magyarországi szlovák kisebbség érdekeit Robert Fico nemrégiben a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében. Az MKP úgy véli: a szlovákiai magyarok felháborodása a nyelvtörvény módosítása kapcsán jogos, mert mind a törvény, mind annak módosítása csorbítja a polgári szabadságjogokat, ezért ilyen szempontból jogos téma az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számára. A nyelvtörvény módosításával Robert Fico megsértette azt az ígéretét, hogy kormánya nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában — mutatott rá a szlovákiai magyar párt.

Tüntetést szerveznek

Tömegtüntetést tervez szeptember elejére a szlovákiai államnyelvtörvény ellen az MKP — nyilatkozta a párt alelnöke, Berényi József. Ezt egészítené ki még az alkotmánybíróságnak címzett beadványuk, amelyben elsősorban a büntetések kiszabásának jogtalanságára szeretnék helyezni a hangsúlyt — fejtette ki a politikus. Berényi elmondta: az MKP az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat. A politikus nem tart attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt, mivel a kisebbségek helyzete biztonságpolitikai kérdés. Ez legalább annyira fontos, mint a gazdaság helyzete Európában. Ahol nyugtalanok a kisebbségek, ott a beruházások biztonsága is más, mint más országokban. Ez ilyen szempontból összefügg, és nem zárja ki egyik a másikat. Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak.