Nemcsak a „nagyok", a Kárpát-medencei magyarság politikai szervezeteinek vezetői, de szakemberek, civil kezdeményezések képviselői is elmondták véleményüket, elemezték az eddigi lépéseket, reményeket.
A MISZSZ sátrában Civil szervezetek és politika — autonómia és lobbitevékenység Keleten és Nyugaton címmel hirdették meg a programot. Vízi Balázs nemzetközi jogász elméleti oldalról közelítette a témát, a civil szféra és politikum viszonyáról, ráhatási lehetőségeiről, az európai autonómiák tapasztalatáról szólt, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságát képviselő B. Nagy Ajnácska és az SZNT alelnöke, Ferencz Csaba szervezete tevékenységét vázolta. Utóbbi az SZNT feladatairól beszélt, kiemelte: céljaik tiszták, igyekeznek autonómiaügyben a politikum lelkiismerete lenni. B. Nagy Ajnácska brüsszeli emberjogi aktivistaként közelítette meg a kérdést: lobbitevékenységükben kevésbé partnerek a magyar pártok és kormányok, de számíthatnak a különböző európai kisebbségek — baszkok, flamandok, katalánok — EP-képviselőinek támogatására. Azt is kiemelte, Szlovákia és Románia csatlakozásával a határon túli magyarság fontos adut veszített el.
Este a másik előadás sokkal inkább szólt az RMDSZ bírálatáról, mint az autonómiáról. Izsák Balázs, az SZNT elnöke próbált szorosan a témánál maradni, ám Szász Jenő — utolsó pillanatban szorítottak helyet neki a panelben — és a moderátor Borbély Zsolt Attila újra és újra visszakanyarodott az RMDSZ mulasztásainak sorjázására, egyes vezetők „megbocsáthatatlan bűneinek" felemlegetésére. Az elmúlt tizennyolc évben sajnálatosan keveset ért el a romániai magyarság ez ügyben — derült ki a hozzászólásokból. Izsák azonban elmondta, az SZNT-nek köszönhető, hogy a mögöttünk álló hat esztendőben sikerült az autonómia kérdését a közfigyelem középpontjába állítani, „ma már azok is beszélnek az autonómiáról, akik elutasítják azt" — mondotta, és ennek eredményeként megjelentek a közéletben a józanabb hangok. „Rendkívül fontos a román közvéleményt megnyerni, megértetni a székelyföldi románokkal, hogy nekik sem rossz a területi autonómia" — hangsúlyozta az SZNT elnöke.
Szó esett még a legfelsőbb internetes tartománynév, a .sic megszerzése érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtésről, már majdnem 29 000-en támogatták a kezdeményezést, kérnek mindenkit, tegye ezt a www.pontsic.org honlapon.
Sok vitát váltott ki az SZNT-nek az államelnök-választás bojkottjára szólító felhívása. Izsák Balázs igyekezett elmagyarázni: nem passzivításra, aktív ellenállásra és összefogásra biztatják az erdélyi magyarokat. Az elmúlt évek tapasztalata: az államelnök-jelölésnek nem volt soha reális hozadéka. Ha a magyarok nagy számban elmennek, és érvénytelenítik szavazócédulájukat, minden jelölt arányát leszorítják. Ehhez arra lenne szükség, hogy az RMDSZ is visszavonja jelöltjét, és az MPP ne indítson senkit a legfelsőbb tisztségért. Szeretnék, ha vita alakulna ki a kérdésről, és tudják, csak akkor van értelme a bojkottnak, ha minden magyar szervezet ezt támogatja — magyarázta Izsák Balázs. Az állampolgári engedetlenség határát súroló akcióval az erdélyi magyarság a Romániára jellemző balkáni helyzetet utasítaná vissza.
