Az Európai Unió által támogatott, határokon átnyúló együttműködési program nyitókonferenciáját tartották tegnap a kárpátaljai Munkácson, a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezésében.
A 2007—2013-as évre szóló nemzetközi fejlesztési programot, amelyben négy ország — Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna — vesz részt, egy évvel ezelőtt hagyta jóvá az Európai Bizottság. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből az EU kimondottan a külső határain átnyúló együttműködési programokat támogatja. A támogatás célja annak elkerülése, hogy a közösség külső határai mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen.
A nemzeti tanácsokról döntenek
Megkezdődött a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat elvi vitája a szerb parlamentben. A törvényjavaslatban a tanácsok megválasztásának módja és hatásköreik szerepelnek. Amennyiben elfogadják a törvényt, a nemzeti tanácsok — köztük a 2002 óta működő Magyar Nemzeti Tanács — országos kisebbségi önkormányzatként, valamint a kulturális és személyi autonómia legfőbb szerveiként állami hatáskörökkel is rendelkeznek majd. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője szerint a javaslatot nem azért kell elfogadnia a szerb parlamentnek, mert az európai uniós követelmény Szerbia csatlakozása szempontjából, hanem azért, mert Szerbia alkotmányának értelmében a nemzeti kisebbségek kollektív jogokkal is rendelkeznek.
Javulást ígért Janukovics
Az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok helyzetének javítását helyezte kilátásba Beregszászon Viktor Janukovics, az ellenzéki, Régiók Pártjának vezetője, amennyiben jövőre Ukrajna elnökévé választják. A politikus ötezer magyar és ukrán nyelvű könyvet ajándékozott a helyi könyvtáraknak. Az ukrán ellenzék vezére megkoszorúzta Petőfi Sándor szobrát.
Legalább három államnyelv...
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke szerint legalább három nyelvet illetne meg az államnyelv státusa Szlovákiában, hiszen a szlovákok, a magyarok és a ruszinok már ezer éve élnek itt együtt.
Izland kéri felvételét
Ünnepélyes keretek között tegnap benyújtotta csatlakozási kérelmét Izland az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédországnál. A stockholmi ceremónián Össur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter adta át a dokumentumot Carl Bildt svéd külügyminiszternek. Bildt megjegyezte, hogy Izland az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben és a Schengeni Megállapodásban részes államként jóval előbb tart, mint más országok, amelyek e területeken nem vesznek részt az európai együttműködésben.