Napjaink két legnagyobb gondja a globális felmelegedés és következményei, valamint a fosszilis energiaforrások elapadása. A népességnövekedés, az energiaéhség bővülése pedig egyre nagyobb energiafogyasztást eredményez. Ebben az összefüggésben a nagyon drága, óriási befektetéseket igénylő, de környezetkímélő energiaforrásoknak előbb-utóbb megoldást kell jelenteniük. Ugyanakkor a növekvő környezetszennyezés is rá fogja kényszeríteni a XXI. század társadalmát, hogy fokozatosan hozzálásson a környezetkímélő energiaforrások keresésére és felhasználására.
Az energiaforrások két csoportra oszthatók: a fosszilis vagy nem megújuló források, mint a földgáz, a kőolaj, a szén és a megújuló energiaforrások, mint a szél, a nap, a víz, a geotermális energia, az árapály, a biomassza és a biogáz. Ez utóbbiak — bár előállításuk és felhasználásuk a mai technológiával nagyon költséges — óriási előnye, hogy egy adott időciklus alatt újratermelődnek, egyszóval kifogyhatatlanok.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2010-ig a villamos energia 22 százalékához megújuló energiaforrást használjunk, elsősorban a biomassza felhasználásának növekedésével, 2010-ig a bioeredetű energiák közt 5,75 százalékot kell kitennie.
De hol állunk ebben a tekintetben? Két példát említünk. Magyarország megújuló energiaforrásainak arányai: 77,8 százalék tűzifa és egyéb biomassza; 9,6 százalék geotermális energia; 8,1 százalék növényi és egyéb szilárd hulladék; 3,0 százalék víz- és szélenergia; 1,5 százalék biogáz és szemétégetés; 0,2 százalék napenergia. Ugyanez Németországban, mely első az alternatív energiaforrások előállításában: 50,5 százalék száraz tüzelőanyag; 17,5 százalék szél-, 14,7 százalék vízenergia; 7,7 százalék bioüzemanyag; 6,3 százalék biogáz; 1,8 százalék napenergia; 1,1 százalék geotermális energia.
De mi is a bioenergia, a biomassza?
A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban képződő melléktermékek; fa és növényi hulladék, az állattenyésztésből származó trágyalé vagy gané, növényolaj az élelmiszeriparból, kommunális és ipari hulladék, mely sajnos vagy a szennycsatornába, majd tisztítóba folyik, ha van egyáltalán ilyen, vagy vizeinket szennyezi. A biomassza mint energiaforrás megoldást jelent a vidékfejlesztés szempontjából. Az ezen alapuló energiaforrások eltérnek a hagyományostól, mert szén-dioxid-kibocsátás nincs, a biomasszák létrejöttekor a szén-dioxid megkötődik, energia szabadul fel, nincs környezetszennyezés, üvegházhatás. Ráadásul segít a Kiotói Egyezményben foglalt kötelezettség betartásában, hiszen 2008—2012 között minden országnak legalább 5 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását.
Mit oldana meg a biomassza mint energiaforrás?
1. A növénytermesztésben olyan kultúrák meghonosítását, mint a repce, kukorica, szója, répa, mely még a mi környezetünkben kifizetődne, és nem függne a világpiaci áraktól, ipari mennyiségben lenne eladható.
2. Az állattenyésztésben keletkező híg trágya, almos trágya, állati hulladék felhasználása.
3. Az élelmiszer-ipari hulladékok (több millió tonnáról van szó) felhasználása.
4. Az erdőgazdálkodásból származó faanyag, hulladék felhasználása.
5. Városon, falun keletkezett hulladékok felhasználása környezetkímélő módszerekkel.
