,,A többség ugyan támogatja Magyarország integrációját, és valamivel többen vannak azok is, akik szerint a 2004 óta tartó folyamatnak inkább pozitív hatásai voltak, az eredmények mégis azt mutatják, hogy ellentmondásos a viszonyunk az unióhoz" — olvasható. A felmérés nyolc területen vizsgálta, hogy a választópolgárok miként érzékelik az európai uniós csatlakozás hatásait. A megkérdezettek a mezőgazdasággal összefüggésben a legkritikusabbak, kétharmaduk szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar agráriumot. Szintén többségben vannak a kedvezőtlen hatást érzékelők a munkanélküliséggel, az ország gazdasági helyzetével és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok állapotával kapcsolatban. Csak az ország kulturális helyzetére és a külföldi munkavállalási lehetőségekre gyakorolt uniós befolyást értékelte pozitívan a válaszolók többsége — írták.

A mezőgazdaságra vonatkozóan 2007-ben még csak a megkérdezettek 49, ma már 66 százaléka gondolja, hogy a csatlakozás negatív következményekkel járt, az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatás megítélésével kapcsolatban pedig 36-ról 45 százalékra nőtt a bírálók aránya.

A megkérdezettek többsége, csaknem háromnegyede valamilyen formában helyesli, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, a csatlakozást teljes mértékben helyeslők aránya azonban alig haladja meg a válaszadók egyharmadát. A felmérés szerint minden tizedik megkérdezett egyáltalán nem helyesli az ország 2004-es csatlakozását, a bírálók összességében a megkérdezettek negyedét teszik ki.

A felmérés szerint egyértelműen látszik, hogy a jövedelem és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a csatlakozást helyeslők aránya, lakóhely szempontjából pedig nem az egyes településtípusok, hanem a főváros és a vidék között látható éles választóvonal. A budapestiek között mintegy 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik teljes mértékben helyeslik az ország uniós tagságát.