Három és fél hónappal a legutóbbi parlamenti választások után ma ismét az urnákhoz járulnak Moldova választópolgárai. A várhatóan szoros eredménytől függ, hogy a kis kelet-európai ország Moszkva vonzáskörében marad-e, vagy közelebb kerül az Európai Unióhoz. Az áprilisi szavazás után az eredményt — a kommunisták győzelmét — kétségbe vonó fiatal tüntetők megrohamozták a parlamentet és Vladimir Voronin oroszbarát kommunista elnök hivatali épületét. A kemény rendőrségi válasz azonban a jelek szerint sokaknak elvette a kedvét attól, hogy az utcákon követeljenek változást a moldovai politikában.
,,Az áprilisi erőszak megismétlődése roppant valószínűtlen. Egyrészt az emberek belefáradtak a tüntetésekbe, másrészt a pártok kasszája is kiürült" — vélekedett Igor Botan politikai elemző. A választások tisztasága mellett szól, hogy külföldről érkezett 2000 megfigyelő fogja ellenőrizni, vajon történnek-e kísérletek a szavazatok manipulálására, illetve csalásra. A világgazdasági válság súlyos csapást mért Moldovára, amely amúgy is Európa legszegényebb országának számít. A havi átlagkereset mindössze 245 eurónak felel meg. A Nemzetközi Valutaalap azt jósolja, hogy az ország bruttó hazai terméke idén 9 százalékkal fog elmaradni a tavalyitól. Friss felmérés tanúsága szerint a moldovaiak 20 százaléka azt vallja, hogy ma szegényebb, mint volt márciusban, az előző választások előtt. Bár gazdasági téren volt némi növekedés a kommunisták nyolc éve tartó kormányzása alatt, az átfogó demokráciára való átmenet még nem valósult meg. Moldovát számos bírálat éri külföldről a sajtószabadság hiánya miatt, s azt is kifogásolják, hogy a rendőri őrizetbe vételek egy része politikai indítékú.
A kommunisták az utóbbi időben inkább oroszbarát álláspontra helyezkedtek, míg az ellenzék közelebb szeretné vinni az országot az EU-hoz meg a NATO-hoz. Moldova már tagja az atlanti szervezet békepartnerségi programjának, ám a kommunisták ellenzik a teljes jogú tagságot a nyugati katonai szövetségben. Voronin pártja elsősorban az idősebb szavazókat szólítja meg — és az ő szavuk különösen nagy súllyal esik latba. A 4,1 milliós lakosság jelentős hányada — mintegy 600 000 fő, zömmel 20 és 40 év közöttiek —, akik általában az ellenzékre szavaznak, külföldön dolgoznak. A vendégmunkásokat főleg Oroszország, Olaszország, Spanyolország és Írország vonzza. Bár törvény teszi lehetővé, hogy külföldön tartózkodva is leadhassák szavazatukat, általában csak nagyon kevés vendégmunkás él a lehetőséggel, hogy hazája nagykövetségén voksoljon.
A parlament júniusi feloszlatása óta a kommunista kormány kölcsönmegállapodásokat írt alá Oroszországgal (500 millió dollár) és Kínával (1 milliárd dollár) az infrastruktúrát javító projektek finanszírozása érdekében. A két megállapodást azonban — amelyek révén megháromszorozódik az ország küladóssága — majd a választások után megalakuló új parlamentnek kell jóváhagynia. Kisinyov azután fordult Moszkvához és Pekinghez, hogy az IMF a belpolitikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztette a hiteltárgyalásokat a moldovai kormánnyal. Politikai elemzők úgy vélik, hogy a kommunisták és az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek tárgyalások útján megegyezni az új államfő személyében. Egyik fél sem lesz képes ugyanis 61 mandátumot (azaz háromötödös többséget) szerezni a 101 tagú törvényhozásban, amely jogosult az elnököt (jelen esetben Voronin utódát) megválasztani. A legfrissebb felmérés szerint a népszerűségi mutatók terén a kommunisták vezetnek: ők a szavazatok 31 százalékára számíthatnak. Igaz, a jobbközép orientáltságú pártok összesen 33 százalékot érhetnek el, s ha összefognak, ők alakíthatnak majd kormányt.
