bizonyítom, tanulj belőle.
Szomját oltotta Barika
egy patak tiszta, szép vizében:
s ott termett a csikasz, kalandvágyóan, éhen,
lesni, mihez juthatna a hasa.
,,Te pimasz, a patak sarát mért zavarod rám?!" —
kezdte dühösen a Toportyán.
,,No, várj csak, vakmerő, most megfenyítlek!"
,,Nagyuram — szólt amaz —, kérem Felségedet,
ne méltóztassék tűzbe jönni,
sőt, inkább tekintetbe venni,
hogy a hely, ahol én iszom,
bizony, bizony
húsz métert a fenti alatt van:
következésképp én zavarni semmiképp
nem tudnám Felséged vizét."
,,De zavarod — mordul a Gaz, most még vadabban —,
s tudom, tavaly a szád szórt rám gyalázatot."
,,De hisz én idei bárány vagyok!
— mondja a Bari —, s szopnom még az anyám ád!"
,,Ha nem te voltál, hát a bátyád."
,,Nincs bátyám" ,,Hát valami rokonod!
Az én népem szörnyen utálják
a pásztorok s kutyáitok:
hallottam, és ideje bosszút állni!"
Azzal Barit a Gaz becipeli
a sűrűbe, s minden további
szócséplés nélkül megeszi.
Szabó Lőrinc fordítása