A valutaalap mintegy kétmilliárd eurós költségcsökkentést követel a kormánytól, ez a nemzeti össztermék 1,7 százaléka, ami a politikusok által hangoztatott húszszázalékos közalkalmazotti fizetéscsökkentéssel egyezik meg. Nem csoda, hiszen a Boc-kormánynak az első hat hónapban, a válság kellős közepén sikerült 5,6 százalékkal többet költenie, mint a korábbi év hasonló időszakában, miközben bevételei 5,1 százalékkal csökkentek. Mindez úgy, hogy több mint négy és fél ezer alkalmazottat bocsátottak el a közszférából, a költségtáblán pedig a legnagyobb növekedés a személyi költségek rovatban következett be, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Hogy mire megy el a sok pénz, a kabinet sem tudja pontosan, erre utal az a belső vizsgálat, amely a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek, hatóságok, vállalatok számát és jellegét hivatott megállapítani. A Ziarul Financiar számítása szerint összesen 244 ilyen intézmény működik, egy-egy minisztérium igazi kis kormányként rendelkezik a költségvetéssel. A szállítási tárca alárendeltségébe például 37 ügynökség tartozik, de az oktatást is 24 hatóság működteti központi szinten, míg a kormányfő alárendeltségében nem kevesebb, mint 22 ilyen szerv falja a pénzt.

Nincs tehát sok mozgástere a kormánynak, a költségvetési hiány meghaladhatja a hét százalékot, így vagy a személyzeti vagy a befektetési költségek csökkentése marad. Előbbi politikai döntés kérdése, s hogy ez még nem született meg, abból érzékelhető, hogy folyik a nyilatkozatháború a koalíciós partnerek között (lásd a húszszázalékos személyzetcsökkentést). A befektetési fejezetben viszont, a korábbi ígéretekkel ellentétben, jelentősen, 16,3 százalékkal csökkentek a kiadások a tavalyi első fél évéhez képest, így azt tovább faragni szinte lehetetlen. Erre tevődik rá a kölcsönök helyzete: az állam több mint negyven hitelt vett fel idén, így a részletfizetések összege 55 százalékkal megugrott.

A bevételi oldal változása további egyensúlytalanságok forrása lehet. Az általános forgalmi adóból származó bevételek 15 százalékkal csökkentek, 8 százalékkal kevesebb a profitadóból származó bevétel, még a társadalombiztosítási pénztárak is kevesebb bevételt realizáltak. Az áfa ilyen mértékű csökkenése egyébként, miközben a béradó-hányad 8 százalékos növekedést mutat, azt jelzi, hogy a költségvetés belső egyensúlya is veszélybe került.

Ilyen körülmények között kevés vigasz, hogy a költségvetési hiány 14,3 milliárd lejre rúg, ami épp csak alatta a Valutaalappal közösen rögzített 14,5 milliárdos küszöbnek.

A valutaalap szakemberei szerint egyetlen ágazat, amely kevesebb veszteség nélkül vette az első fél évet, a bankszektor, igaz, a pénzintézetek haszna meglehetősen alacsony volt.

Az elemzők szerint a második fél évben az átalányadó húzhatja ki a kormányt a slamasztikából: a pénzügyminisztérium eredeti számításainak háromszorosát, 277 millió eurót hoz ez az adó az államnak. Igaz, ebből az összegből lejön a leépítések következtében munkanélkülivé válóknak járó segély (megközelítőleg 111 millió euró). A két hónapja bevezetett átalányadó máris 69 millió eurót hozott a cégek 65 százalékától. Az átalányadó nélkül a több mint 415 000 hazai cégtől összesen 22,25 millió lej profit- és jövedelemadóra számított a kormány, az átalányadóval együtt 270 millió lejjel többet fizettek a cégek — közölte az adóhatóság elnöke. Azzal azonban egyelőre nem számolnak, hogy a pénzügyminisztérium által megrendelt hatástanulmány szerint ez az adó 102 000 cég számára jelenti a véget, elsősorban a kis, havi pár száz eurós forgalmat lebonyolító vállalkozások húzzák le a rolót. Az üzletemberek szervezetei szintén hasonló léptékkel számolnak: szerintük a romániai cégek egyharmada szűnik meg az új adó miatt. Mivel a forgalom alapján számolt, évi 500 és 10 000 euró közti átalányadó fokozatait gyakorlatilag hasból határozta meg a kormány, a nagyobb cégek közt is lehetnek, melyeket felszámolásra késztet a rendelkezés. Mint ismeretes, az 52 000 lejnél kisebb jövedelmű cégeknek évi 2200, az 52—215 ezer lejnyi jövedelműeknek 4300 lejt kell adózniuk, és az összeg a jövedelem alapján fokozatosan nő, függetlenül attól, hogy a cég nyereséges vagy veszteséges.