Kiújult a területvita, az oroszok zászlója kitűzve, Kanada katonai létesítményt épít, a dánok kutatókat küldtek, de az Egyesült Államok és Norvégia is pályázik a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének 25 százalékára. A politika szolgálatába állított geológia és sarkkutatás 21. századi tétje nemcsak a területgyarapítás.
Moszkva 2001 óta követeli az ENSZ-től annak elismerését, hogy az Arktisz kétharmada — az Északi-sarkkal együtt — orosz felségterület. További négy ország — Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia — szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire. A területi igényekre vonatkozóan egyelőre nincs kilátásban ENSZ-döntés. Oroszország legkésőbb 2010-ig vár döntést a világszervezettől saját igényét illetően.
Kanada két új katonai létesítményt épít az Északi-sarkvidéken, hogy ezzel is alátámassza felségjogát a vitatott térségben — jelentette be pénteken az ország miniszterelnöke. Stephen Harper közölte: hazája új katonai kiképzőközpontot és mélyvízi kikötőt létesít a szóban forgó területen.
A kormányfői bejelentés alig egy héttel azután hangzott el, hogy Oroszország jelképesen igényt formált az Arktisz alatti, ásványkincsekben gazdag tengerfenékre. Két mini-tengeralattjáró személyzete kitűzte az orosz nemzeti lobogót az Északi-sark alatti talapzatra. Dánia a kanadai lépés előtt pár órával jelentette be, hogy vasárnap expedíciót indít a térségbe. A résztvevők feladata: kimutatni, hogy az északi-sarki Lomonoszov-hátság összeköttetésben van a Dániához tartozó Grönlanddal, azaz a sziget folytatása az Északi-sark alatti tengerfenéknek. Ebben az esetben Koppenhága a tengerjogi konvenció értelmében jogot formálhat a pólusig terjedő területre. Mint a dán közszolgálati rádió jelentette, az Oden jégtörő hajó a kora reggeli órákban indult el az észak-norvégiai Tromso kikötőjéből az Arktisz irányába. A következő négy hét folyamán negyven dán és svéd tudósnak az lesz a feladata, hogy szeizmográfiai mérésekkel bizonyítékokat találjon az Északi-sark kontinentális talapzata összeköttetésére a Dániához tartozó Grönland szigetével. A dán expedíciót már régóta tervbe vették, de a konkrét előkészületek csak egy hete indultak meg, miután az oroszok jó négyezer méterrel a víz alatt felzászlózták a tengerfeneket. Helge Sander dán kutatási, műszaki és tudományügyi miniszter provokációnak minősítette az orosz akciót. Dánia az orosz követeléssel szemben legkésőbb 2014-ig be akarja nyújtani saját adatait az ENSZ tengerjogi bizottságának. Oroszország a zászlótűzés mellett ugyancsak azon fáradozik, hogy kutatási eredményekkel támassza alá területi igényeit. Tudósaik megkezdték a Lomonoszov-hátság vizsgálatát — jelentette az ITAR-TASZSZ Murmanszkból. Egy videokamerákkal felszerelt víz alatti szondát bocsátottak le a tengerfenék vizsgálatára. Oroszország azt akarja bebizonyítani, hogy a tengerfenék az orosz kontinentális talapzattal áll összeköttetésben.
