Hivatalossá vált Kézdivásárhely címere, miután az elfogadásáról szóló 837-es kormányhatározat megjelent július 31-én az 531-es Hivatalos Közlönyben.
A címerpajzs kék mezejében zöld talajon a hátsó pajzsszélből előtűnő, ezüstló által húzott aranyszekérből három búzakalász emelkedik ki. A lovat székely harisnyás, fekete kabátos és fejfedős, természetes színű, bajszos, jobbjával arany postakürtöt szájához emelő, baljával kantárt tartó férfi üli meg. A pajzsfő vörös mezejében jobbra fordított aranyágyú látható. A pajzsot a municípiumi rangot jelző ötbástyás ezüst falkorona fedi.
A mai címer a Ferencz József által száz évvel ezelőtt, 1909. június 18-án adományozottnak a heraldikai szabályokhoz és az országos címertani bizottság által felállított követelményekhez igazított változata. A búzakalászokat hordozó szekér, az azt vontató ló és az állatot megülő, kürtöt fújó postás megtalálható a korábbi hivatalos címerben. Szintúgy jelen van az ágyú, mely az ágyúöntő hős Gábor Áronnak állít emléket, valamint utal Kézdivásárhely jelentőségére az 1848—49-es háromszéki önvédelmi harcban, amikor 64 ágyút öntöttek a városban Turóczi Mózes műhelyében. A százéves címer is korábbin alapszik, azt a város 1740-es címerének kibővítésével nyerték.