Sopron testvérvárosainak pecsétjei a Barátság parkban
Sopron lázas napokat él: 2009. augusztus 17—19. között tartják a Páneurópai Pikniket a sopronpusztai határáttörés 20. évfordulóján, amelynek záró csúcsrendezvényén (augusztus 19.) jelen lesz Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, és az eseményen tiszteletét teszi Angela Merkel, a Német Köztársaság kancellár asszonya is.
A soproni program rendkívül gazdag, színvonalának emelése céljából a reprezentatív személyiségek egész sora vonul fel, ez alkalommal, végre, Magyarország azt az arcát mutathatja, amelyet nemcsak ilyenkor kellene világkiállításra vinnie.
Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere az elegáns kivitelezésű meghívó és műsorfüzet bevezető szövegében írja:
„A soproniak a történelem során sokszor tettek tanúbizonyságot hazaszeretetükről és európaiságukról. 1921-ben népszavazással döntöttek arról, hogy hűek maradnak a magyar hazához, amivel Sopron kiérdemelte a Civitas Fidelissimus, a Leghűségesebb Város elismerést.
Az emberek szabadság utáni vágyát és elkötelezettségét pedig ékesen bizonyította az 1989-es Páneurópai Piknik, amikor több száz keletnémet polgár törte át a vasfüggönyt. Sopron minden korban a találkozások és új utak kiindulásának helyszíne volt. Szeretnénk, ha a Páneurópai Piknik Európa újraegyesülésének szimbólumává, helyszíne pedig a nemzeti és európai történelem zarándokhelyévé válna."
Az évfordulós program ennek a zarándokhelynek az alapjait rakja le.
Bontsd és vidd!
Két évtizeddel ezelőtt a soproni ellenzéki szervezetek a debreceni fiatalok kezdeményezésére vidám hangulatú találkozóra hívták a határ mentén lakó magyar és osztrák polgárokat. Lehetővé tették azt is, hogy mindenki vágjon ki és vihessen magával egy darab szögesdrótot, s a barátságos pikniknek ezt a kiemelt mozzanatát jelszóval is felerősítették: Bontsd és vidd! A rendezvényt széles körben népszerűsítették, magyar és német nyelvű meghívókat, szórólapokat nyomtattak. Ebben az időben Magyarországon tömegesen nyaraltak keletnémet állampolgárok, akik tudomást szereztek a kelet-európai szovjet szatellitállamok történetében páratlan eseményről, s a délután három órára szervezett határnyitást már meg sem lehetett tartani, mert a határzárnál összesereglett NDK-állampolgárok 14,57 órakor megrohamozták és áttörték a hírhedett vasfüggöny kapuját.
Soproniakkal a vasfüggöny tárgyi „kellékei" előtt
Ez a történelmi pillanat úgy születhetett meg, hogy a magyar határőrök segítették a menekülőket, fegyverhasználatra még véletlenül sem került sor. (Még érvényben volt a lőfegyver-használati parancs.) Az akkor készült döbbenetes képek szédületes gyorsasággal járták be a világot, és rendkívüli lökést adtak a kelet-európai változások kibontakozásához. A történethez hozzátartozik, hogy ezekben a hónapokban még fegyvert használtak a román—magyar határon, és az illegális határátlépési kísérleteknek számos halálos áldozata volt.
Az áttörés földrajzi pontja az egykori szocialista országok szabadságvágyának szimbolikus helyszínévé vált. A Piknik egykori szervezői tizenkét évvel ezelőtt létrehozták a Páneurópai Piknik ’89 Alapítványt, a tizedik évfordulóra kialakítottak egy emlékparkot, felújították az oda vezető, szinte járhatatlan utat, és mára, a huszadik évfordulóra minden esély megadatik, hogy kelet-európai zarándokhellyé nemesüljön ez a nevezetes hely.
Az áttörés — a szögesdrótvágás — végül is a nemzetközi sajtóban egyoldalúan a Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter nevéhez tapadt, holott Németh Miklós magyar kormányfő 1989 májusában már Moszkvában egyeztetett Gorbacsovval a vasfüggöny eltüntetéséről és a határnyitásról.
A mostani programban dr. Németh Miklós volt kormányfő (1989 —1991) A nyitás politikája — Nehéz és emlékezetes egyeztetések Moszkvával címmel tart az augusztus 18-i emlékkonferencián előadást.
Az Áttörés-emlékmű
Az évfordulós ünnepség fénypontja lesz a Melocco Miklós alkotta Áttörés-emlékmű. A szoboregyüttesről az alkotóművész így nyilatkozott:
— Magyarországon ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy ha emlékezünk, akkor a tragédiákra, a bánatos, a szomorú dolgokra emlékezünk. A magyar emlékművek általában a tragédiáról szólnak. Ehhez vagyunk szokva, az I. világháború, a II. világháború, az 1956-os emlékművek erről szólnak. Ezúttal a Páneurópai Piknik helyszínén készülő alkotás másról szól. A Páneurópai Piknikre készülő emlékművet is úgy kell felfogni, hogy végre egyszer nem valami siratnivalónak állítunk emléket. A határnyitás emlékműve tulajdonképpen a diadalívek rokona lesz, mert itt egy rab nemzet engedett szabadságra egy másik rab nemzetet. Ezért nem tragikus, nem siratni való az esemény, és ezért készül egy diadalív, azaz egy olyan mű, amely a diadalív rokona.
Melocco Miklós (balról) Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész az Áttörés-emlékműről beszél Sopronban
„Ritkán fordul ez elő, és büszke lehet rá az ember, ha annak a rab nemzetnek a tagja, amelyik a szabadságát adta egy másik nemzetnek" — mondta Melocco Miklós egy soproni rendezvényen.
Azért mondott igent a megtisztelő feladatra — jegyzi le B. Tóth Éva újságíró —, mert ,,végre egyszer egy egészséges dolognak állítunk emléket. Annak, hogy akkor egészségesen gondolkodtunk. Ma különösképpen is szükség van erre, tudatosítani, hogy a magyar ember nem rossz ember, nem szolga, nem olyan, mintha eltűrne minden disznóságot, és végképp nem azonos a kormányával. Mert mindig bosszant, dühít és utálom, amikor azt hallom, hogy Magyarország sereghajtó, Magyarország lemaradt; nem Magyarország a rossz, hanem a kormánya. Tessék, kérem, már kettéválasztani a nemzetet államra és népre! Nem igaz az a mondás, hogy minden népnek olyan uralkodói vannak, mint amilyeneket megérdemel. Soha a népnek még olyan jó kormánya nem volt, mint amilyent megérdemelt volna."
A soproniak rendkívül büszkék az 1989-es eseményekre, a leghűségesebb magyar város mellé megszerezték a hűséges európai város címet is.
A mostani rendezvény egyik fő célja, hogy ezt a titulust meg is őrizzék, a nagyvilág számára is ismeretessé tegyék.
A sopronpusztai áttörés erdélyi vonzatai
A Soproni Erdélyi Kör megalakulása közvetlenül kapcsolódik Sopron határvárosi szerepéhez. A Kárpátok Géniuszának fegyencállamából az első menekülthullám éppen 1989-ben érte el Sopront. Kárpátiné Ugron Anikó erdőmérnök és Fábián Lajos tanár kezdeményezésére a soproni értelmiségiek ekkor határozták el, hogy olyan civil szervezetet hoznak létre, amely a zöldhatáron át menekülő erdélyiek számára szállást, a munkahelyszerzésben támogatást biztosít, segíti az erdélyi gyermekek beiskolázását, a hivatalos ügyintézést, és ezen túl segélyszállítmányokat indít az Erdélyben nélkülözők számára. Az Erdélyi Kör tehát igen praktikus célkitűzésekkel indult.
Marosvásárhely 1990-es véres márciusa után érkezett Sopronba a második erdélyi menekülthullám. A kör jelenlegi elnöke, dr. Úry Előd is ehhez a csoporthoz tartozik, aki 1990-ben Szászrégenben ötezer RMDSZ-tagot gyűjtött maga köré, és Maros megye egyik kiemelkedő magyar politikusává emelkedett. Ennek következményei nem maradtak el: személye és családja a véres vasárnap után folyamatos zaklatásnak volt kitéve. Dr. Úry Előd 1992 óta vezeti a soproni Erdélyi Kört.
Miután a Sopronba gyökeret eresztő erdélyiek álláshoz és lakáshoz jutottak, megváltozott a kör arculata, és módosult a programja is. Ma saját székháza van, Sopron városában otthonossá váltak a gyökeres soproniak számára is az erdélyi szimbólumok, a csernátoni Haszmann-műhelyben faragott székely kapu a Barátság parkban, a millenniumi emlékmű, a kopják, az Ojtozi Honvédemlékmű köré szervezett rendezvények.
Sopronban jelenleg 141 erdélyi családot tartanak nyilván, összesen 300 főt, 56 iskoláskorú gyermeket. (A gyermekáldás az erdélyi magyarok körében az átlagost felülmúlja. Nem ártana az itthoniaknak a folyamatos tapasztalatcsere.)
Az Erdélyi Kör rendezvényeit ma a gyökeres soproniak is tömegesen látogatják. Példa volt erre az ugyancsak a Kör és a Rákóczi Szövetség soproni csoportja, a polgármesteri hivatal által szervezett, a Honvédemlékmű 20. évfordulójának ünnepléséhez kapcsolt rendezvény és a könyvbemutatók résztvevőinek összetétele is.
Mindezek viszonzásaként az erdélyiek is vallják: Mindenütt jó, de legjobb Sopron. Miközben Erdély-szerelmüket sem adják fel és nem tagadják meg. Sűrű Erdély-járók, és hozzák hazulról haza soproni ismerőseiket és barátaikat is.
Nem első ízben mondjuk — mondtam Sopronban is —, hogy képeseknek kell lennünk, akárcsak eleinknek, a Kárpát-medence egészének belakására.
