A céhek évszázados működése 1873-ban megszűnik, és megalakulnak az ipartársulatok. A város mesteremberei úgy határoznak, hogy több mesterséget tömörítve alakítanak társulást. 1873. február 18-án nagygyűlést hívnak össze, és határozatot hoznak, amelyet így foglalnak jegyzőkönyvbe:
,,Felvétetett a S. Sz. Györgyi Vegyes Ipartársulat alakuló gyűlésén. 1873. feb. 18-án. Jelen vannak a gyűlésen a következő mesteremberek: id. Nagy György, Téglás Gábor, Vaska Mózes, Jantsó Sándor, Tankó János, Nagy Elek, Kis János, Gyárfás Mózes, Lukáts Dániel, Borbé Ferenc, Lukáts Károly, Borbé Sámuel, Borbé Sándor, Horváth József, Falka Lajos, Csákány Dávid, ifj. Nagy György, Kis Áron, Kádár Boldizsár, Sándor Márton, Tatz József, Popovits József, Zajzon Sándor, Makai Elek, ifj. Nagy József, Daragits Mihály, Kerestély János, Makai Ferentz, Bedő Ferentz, Damián Antal, Andrási József, Kisgyörgy Elek, Szekventz Gáspár, Klinglein József, Sebestyén Károly, Jantsó Albert, Kováts Gábor, Kis György.
Mivel az ipartörvény értelmében eddigi céh rendszerünk megszűnt lenni, mi fent említett egyének úgy mint az eddigi Szabó-Szücs, Lakatos céh, úgyszintén az eddigi együttes Lakatos és Asztalos társulati tagok elhatároztuk magunknak egy vegyes ipartársulatot alakítani, amelynek gyűléseit a fent évben és napon meg tartottuk és a következő határozatban megerősítettük. Elnöknek választottuk Jantsó Albert, alelnöknek Kiss György, titkárnak Kováts Gábor."
A csizmadiák, mivel ők voltak a legtöbben, külön ipartársulatot alakítanak.
A Vegyes Ipartársulat működése eredményes volt, Jantsó Albert társulati elnök 1876. évi számadásából kitűnik, hogy 23 tanulóért 23 forint inasiskolai illetéket fizet...
Megalakulásának évében, 1926-ban a Vegyes Ipartársulat tömörítette a legtöbb mesterembert.
