A recessziós pénzhiány zsákutcába kényszeríti még a bioeledeleket kínáló vidéki vendéglátást is. Két vendégházat kerestünk fel, az árkosi valóban zsákutcába jutott, a gelencei mellékutcába.

Ezüstfenyő vendégház

Nem nagy múltú, de szolgáltatásai már minden elvárásnak megfelelnek. Az árkosi Gatyaszár nevű zsákutca mélyén, két szép ezüstfenyő (innen a neve is) hátterében húzódik meg. Ez a csend birodalma, ahová szinte semmilyen zaj nem furakodhat be, hacsak nem a kerten átfolyó Geje-patak csobogása.

— Kétmargarétás a panzióm, mert egyik lakásrészben nincs külön fürdőszoba — magyarázza Karda Gabriella, akit nemcsak vendégszeretetéről, hanem kiváló konyhaművészetéről is ismernek a vendégek. — Hat személyt tudok elszállásolni a lakásban, kettőt az udvarban álló Nyúlpalotában, így nevezzük a családban ezt a kedvenc házikót. Ha a vendégekkel egy-két gyerekkel több érkezik, az sem gond, hely bőven van. Nyugdíjasként alakítgattam a lakást fiam segítségével olyanná, amilyennek elképzeltem. Lassan kialakul a vendégköröm is, szerepelek a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) honlapján, fiam készített egy weboldalt is. Nem egyedüli vendégháza ez Árkosnak, a Szakács Ház és a Margó Panzió is várja a látogatókat. Örömmel mondom, hogy vannak már visszatérő vendégeim, különös szeretettel fogadom az Árkos testvértelepüléseiről, Mezőtúrról és Polányból érkező vendégeket. Ha egy család beköltözik pár napra, másokat nem fogadok, hogy érezzék jól magukat. Elégedett vagyok, mert a válság ellenére ebben az évben több vendégem volt, mint ennek előtte. Most kialakítottam egy alagsori ebédlőt is, szabad téren pedig két helyen is tudok teríteni. Ha jön a tél, működik a központi fűtésem.

Gabika konyhája aranyos kis műhely. Édesanyjának hagyományos csíksomlyói ízeit itt varázsolja elő. Füstölt disznóhússal főtt savanyú tárkonyosában például nem krumpli, hanem pici galuskák, csipetkék úszkálnak. Ízlik ez a hosszú utazás után ide érkező éhes vendégnek. Sokan nem is ismerik a tárkonyt, mellyel vendéglátónk még ecetet is ízesít. Nem más ez, mint a székely konyha utánozhatatlan ízű és kifogyhatatlan folyékony fűszere. Van még ennek az asszonyságnak egy jó csíki szokása: mindig többet főz, mint kellene, merthogy ,,soha nem lehet tudni, ki toppan be az ember házába. Két-három terítékkel mindig több van az asztalon." Aggódásra akkor sincs oka, ha valaki a látnivalók után érdeklődik. Árkos vártemploma, falumúzeuma, a Szentkereszti-kastély, az arborétum, a közeli város kínálja az általános érdeklődésre számot tartó látnivalókat. Reméli, hogy a közelgő ősz még csalogat errefelé vendégeket.

Tamáséknál

Egy gelencei mellékutcában, a helyi mondához kötődő Szaladárban apa és fia is verset farag, ezzel igyekeznek ,,líraibb hangulatot teremteni, ha erre téved egy-egy vendég család". Tamás István, az apa amellett, hogy asztalos, székely ezermester is, nem lehet olyat mondani, hogy ő ahhoz hozzá ne szóljon. Részben az ő bútoraival rendezték be az udvaron álló két lakás hét szobáját, öt fürdőszobáját. Diák fia, az ifjabbik István szintén székely témájú verseivel szerez meglepetést a felszegi műemlék templomhoz vagy vendégházukhoz érkező turistáknak. Az optikus Bagoly Zoli vendégeivel kopogtattunk be Tamásékhoz, amikor Istvánka új számítógépével bíbelődött, merthogy ,,ma már nem lehet internet nélkül egy panzió!" Ő egyébként a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium vallásosztályában tanul.

— Kétmargarétás a vendégházunk — mondta az apa, aki elmesélte, nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy vendégeik valamiképp kapcsolódjanak Gelencéhez, legyen olyan személyes élményük, mely visszatérésre készteti őket. — Elvittem egyik csoportomat a helybeli Szilágyi étterembe, ahol nemcsak egy énekes lányt hallgathattak, hanem meghívtam Gelence ismert vőfélyét, a szórakoztatás mesterét, Tamás Ferit. Mindig bemutatom a vendégeknek Gelencét, beszélek múltjáról, s a szekrényből ilyenkor előkerül a székely ruha is, szívesen rendezek szekeres túrát is. A konyha a feleségem reszortja, szégyent még soha nem vallottunk vele.

Vendégeinkkel már távozni készültünk, de idősb Tamás István még mindig szóval tartott. Ezért és a székely vendégszeretetért Gelencén, de másutt sem kell fizetni.