A családi hagyomány, de az ésszerűség is azt követelte, hogy agrármérnöki szakra menjen, ebbe született bele, megszerette, hazatérése után teljes gőzzel belelendült a gazdálkodásba, az ifjúsági életbe, a politikába. Meggyőződése, hogy van jövő a mezőgazdaságban: szakértelem, merészség kell hozzá, pályázni kell a siker érdekében.
Meg kell tanulni pályázni
Orbán Miklós a Székely Mikó Kollégiumban végzett, majd előbb a kolozsvári agrártudományi szakra felvételizett, itt azonban elégedetlen volt az oktatás minőségével, a felszereltséggel, nem érezte jól magát az egyetemen, ezért döntött úgy, inkább Gödöllőn tanulna tovább, ahol édesapja doktorált. Utólag kiderült: jól döntött, öt év után semmi rosszat nem tud mondani a gödöllői egyetemről, ég és föld a különbség a kolozsvári és a magyarországi tanintézmény között, modern felszerelések, felkészült tanárok fogadták, soha egy óra nem maradt el. Amerikában is járt két alkalommal dolgozni, mindezek ellenére egy pillanatig sem gondolkodott azon, hogy külföldön maradjon, bár rengeteg barátra tett szert, úgy érezte, itthon akar élni, hiszen itt született, itt nevelkedett.
A hazatérés utáni első évben még csak kóstolgatta az itthoni életet, később azonban teljes gőzzel belelendült a gazdálkodásba édesapja segítségével. Mikor elment, még csak 40—50 hektáron gazdálkodott édesapja, azóta már körülbelül 100 hektáros a gazdaság. Javarészt területeket béreltek, vásárolni nem szeretnének, mert drága, és lassan Illyefalván is arra hajlanak a kisebb területekkel rendelkezők, hogy inkább kiadják a földeket, mert ilyen üzemanyag- és vegyszerárak mellett nem éri meg gazdálkodni, néhány idősebb személy folytat csak túlélési gazdálkodást, de akárcsak más falvakban, itt is lassan arra haladnak, hogy két-három fiatal gazda kezére kerül a föld. Fiatalok, ügyesek, jó a felszerelésük — magyarázza. A cél a gazdaság növelése, a géppark korszerűsítése — ezt azonban csak pályázatok útján lehet megvalósítani. És van már sikerélmény: a fiatal gazdák indulását támogató pályázaton — amelyet 80 százalékban az Európai Unió, 20 százalékban a román állam finanszíroz — 25 000 eurót nyertek, ezt gépek vásárlására költik majd. Következő lépés lenne a mezőgazdasági termelés növelésére szánt alapokra pályázni, hiszen 150 hektárra szeretnék felfejleszteni a gazdaságot, ehhez a jelenlegi géppark nem elég. Jelenleg a hagyományos kultúrákkal foglalkoznak, cukorrépát, búzát, kukoricát termesztenek, próbálkoznak a repcével, zöldtakarmánnyal. A tárolóhelyiség hiánya miatt krumplit nem termesztenek, de terveik között szerepel egy raktár építése, utána pedig már ezzel is foglalkoznának.
Tapasztalatai szerint a legfőbb nehézség a gépesítés hiánya, de gondot okoz a szezonmunkaerő keresése, egyre kevesebben vállalnak idénymunkát a mezőgazdaságban. Ezt a gépesítés korszerűsítésével lehetne megoldani, ahhoz azonban pályázni kell — magyarázza, hozzátéve: nagy segítséget jelentenek például a területalapú támogatások. Szerinte csakis nagyobb területen gazdálkodva lehet boldogulni a mezőgazdaságban, a sikerhez pedig néhány, nyugaton már igencsak elterjedt módszert is alkalmazni kellene, az energiatakarékos talajművelést például, melynek célja csökkenteni a menetszámot, korszerű géppel ugyanis ősszel elegendő csak egyszer rámenni a földre, míg jelenleg akár ötször is megfordulnak. Pedig üzemanyagot lehet így megtakarítani, és a talaj minősége is jobb lesz. Értékesítési gondjaik nincsenek egyelőre, amit termelnek, el tudják adni.
Összegezve
De nem csak a gazdálkodással foglalkozik Orbán Miklós, napjai nem telnek fölöslegesen — ahogy maga fogalmaz. A magyarországi Fiatal Gazdák Egyesülete partnereket keresett, hogy Romániában is alakuljon hasonló érdekvédelmi szervezet, a LAM Alapítványon keresztül őt is megkeresték, előbb külföldi konferenciákon vettek részt, aztán Erdélyben kezdtek szervezkedni. A cél az érdekérvényesítés, a szakmai információ áramlása, a közös találkozások, beszélgetés, amiből mindenki tanulhat. Gazdaesteket, konferenciákat szerveztek, ma már mintegy harminc háromszéki tagja van a bejegyzés előtt álló egyesületnek. Ezzel párhuzamosan kezdeményezte az illyefalvi ifjúsági szervezet létrehozását, a kezdeti nehézségek után az önkormányzattal és a református egyházon belüli IKE-csoporttal ma már remekül együttműködnek, nyáron megszervezték a háromszéki amatőr színjátszók találkozóját. Eredményekről is szólhatnak: Illyefalván újjáalakult a színjátszó csoport, ma már annyian tagjai, hogy lassan két társulatot kell létrehozni. A 15—18 éves korosztályt sikerült megfogniuk, az idősebbeket nehezebb, vagy egyetemen tanulnak, vagy dolgoznak. A tavalyi önkormányzati választásokon Orbán Miklóst az illyefalvi tanács tagjává választották. Adni szeretne valamit abból, amit Gödöllőn tanult, ezért is vágott bele a politikába — mondja.
Tervei között a gazdaság fejlesztése szerepel, új embereket szeretnének alkalmazni, de nem hagyna fel a politikai tevékenységgel sem. Elsődleges célkitűzése szakmai ágon fejlődni. Szakmai felkészültség, rugalmasság, merészség kell ahhoz, hogy fiatalként boldoguljon itthon az ember — válaszolja kérdésünkre. Nem árt kis szerencse sem, de a legfontosabb a bátorság, bele kell vágni.
