Az emberek alvásigénye egyetlen genetikai mutációtól függhet — állítják amerikai kutatók, akik azonosítottak egy gént, amely az egyes emberek optimális alvási idejének hosszát szabályozza. Úgy vélik, ez megmagyarázza, miért ébred hatórányi alvás után az egyik ember kipihenten, míg a másik majd eldől az álmosságtól.
A vizsgálatok során rábukkantak egy 69 éves nőre és 44 éves lányára, akiknek jóval kevesebb alvásra volt szükségük, mint nyolc és fél óra, amennyit az orvosok a hosszú távú egészséghez szükségesnek tartanak. A genetikai elemzés mindkettejüknél mutációt jelzett a DEC2 jelű génben, melyet korábban összefüggésbe hoztak az ember napi ritmusának szabályozásával. A kutatók ezután a tárolt több mint 250 DNS-mintában is ellenőrizték a génváltozat jelenlétét, ám egyikben sem fordult elő. Következő lépésként a Ying-Hui Fu neurológus által vezetett csoport állatmodelleket hozott létre génmódosítással: olyan muslicákat és egereket, melyek az adott mutációt hordozták. A muslicák aktivitása és az egerek agyi hullámainak mérése igazolta, hogy a mutációval élőknek kevesebb alvás is elég a feltöltődéshez. Ugyanez a csoport fedezett fel 2001-ben egy genetikai mutációt, amely elcsúsztatja hordozója alvási-ébrenléti ritmusát: este fél nyolckor már aludni térnek, ám hajnali fél négykor már ébren vannak.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének álláspontja szerint egy felnőttnek hét-kilenc óra napi alvásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon egészséges maradjon. Ha rendszeresen kevesebbet alszik valaki, az növeli az egészségügyi problémák kockázatát, beleértve a memória romlását és az immunrendszer gyengülését is. (MTI)
