Láncreakcióról van szó, sokkal megfontoltabbá váltak a fogyasztók, így csak olyasmire költenek — például élelmiszerre —, ami nélkülözhetetlen, ennek hatását pedig, természetesen, a termelők is érzik. Az is tény, hogy a mostani helyzet leginkább az egy-két főt foglalkoztató, kis cégeket érinti, az új adórendszer miatt főként ezek húzzák le a redőnyt.
A tavalyi hasonló időszakhoz képest az év első hét hónapjában tízszer több cég függesztette fel tevékenységét — közölte Herman Rosner, a megyei kereskedelmi kamara elnöke. Ez azt jelenti, hogy idén január elseje és július vége között 852 vállalat döntött így a tavalyi 85-tel szemben. A kamara elnökének becslése szerint egyébként Háromszéken összesen 7800—8000 különféle gazdasági társaság létezik, közülük mintegy 4800 tesz le mérleget, tehát ennyi tekinthető működőképesnek. Másik adatuk az önként felszámolt, azaz nyilvántartásukból törölt cégekre vonatkozik, ezek száma az említett időszakban 320, míg ugyanez 2008-ban 95 volt. Ennek okát Rosner a gazdasági helyzetben látja, különösen az átalányadó bevezetését kifogásolja, több szempont miatt is bírálták azt (egyrészt a jogalkotó nem egyeztetett a területi kamarákkal, másrészt a tavalyi pénzügyi mutatók alapján kell idén adózni, s az átalányadó egyebek mellett főként a kisvállalkozókat sújtja, nem azokat a cégeket, amelyek a privatizáció során megvásárolták az ország vagyonát). Elmondta ugyanakkor, hogy a válság következtében a felszámolók árverezik a csődbe jutott cégek vagyonát, s a mostani helyzetben ,,a fafeldolgozás megy tönkre", de említett olyan erdeigyümölcs-feldolgozót, amely szintén csődbe ment, noha ezt a tevékenységet államilag is támogatni kellett volna, mivel helyi termelőkről, alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásáról van szó.
lassult, az állami finanszírozás meg nem jön — értékelte a helyzetet Vajda Lajos, a megyeszékhelyi Vállalkozói Inkubátorház vezetője. A faiparban van nagyobb gond, azoknál, akik exportra dolgoznak, de ezt nem csak a válság okozza, hanem például az is, hogy a külföldi, kínai áru elárasztotta a piacot — tette hozzá. Adataik szerint az első fél évben Háromszéken 584 céget jegyeztek be, és 331-et számoltak fel, legtöbbet, közel százat júniusban. Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói szövetség elnöke úgy fogalmazott, nehéz számszerűsíteni, mert aki bezárja a cégét, rendszerint nem motiválja, miért teszi, így csak találgatni lehet, a számadatok kevésbé megbízhatóak. Rosszabbodott a helyzet, a pénzügyi válság miatt — fűzte hozzá —, mert a fogyasztók sokkal racionálisabban költenek, így beszűkültek a piacok. Rossznak tartja a kormány intézkedéseit, az átalányadót szerinte meg kellene szüntetni, mert az a kis-, egy-két főt foglalkoztató cégek (amelyek legfennebb pár családnak biztosítottak megélhetést, illetve jövedelemadót fizettek az állampénztárba) helyzetét ellehetetlenítette, hiszen ha azok bezárnak, az adóbevételtől is elesik az állam, emellett pedig munkanélküli-segélyt is kell fizetni az eddig foglalkoztatottaknak. Ugyan sok ilyen háromszéki kiscégről hallani, hogy bezárt, de csak becsülni tudják, hogy mintegy 400—500 kisvállalkozó lehet hasonló helyzetben, miközben országos szinten százezer bezárt cégről beszélnek.
