A Himalája hegyeiben, India és Kína között él egy piciny népcsoport, a hunza. Messze földön híresek felettébb magas életkorukról és kicsattanó egészségükről. A minket sújtó civilizációs betegségek, mint a szív- és daganatos betegségek mind elkerülik őket. Mi a titkuk? A sárgabarack!
Egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison a következőket írta az amerikai orvosszövetség újságja 1922. január 7-i számában: ,,A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." A hunzáknak nincsenek orvosaik és kórházaik, mégis százéves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. A nők bőre feltűnően sima még idősebb korban is, tizenöt-húsz évvel fiatalabbnak tűnnek, mint más vidéken élő asszonyok. A hunzák a sárgabarackot és az annak magjából készített olajat használják gyakorlatilag mindenre. Csupán ebben rejlik erejük és egészségük, vagy egyéb környezeti tényezők is közre játszanak?
Érdemes azzal is foglalkozni egy kicsit, milyen növényeket ismertek elődeink a sztyeppén! Ezt frappánsan mutatja az a motívumkincs, amely a hímzéseken s a szőtteseken megjelenik. Így egészen biztos, hogy ismerték az almát, körtét, málnát, gránátalmát, rozmaringot, tulipánt, margarétát, szegfűt stb.
Peruban kb. 5000 méteres magasságban van egy falu, Puno. Tulajdonképpen a világ csodái az ott élő emberek. A 130 éves férj gyalog megy ki művelni a földjét a 125 éves feleségével. A férfiak jelentős része dohányzik, ezt csak úgy mellékesen jegyzem meg. Étrendjükben kb. 75—80 százalék növényi, és 20—25 százalék állati eredetű táplálék szerepel. Senki nem tudja, minek köszönhető a rendkívül magas életkor. Gyanakodnak a ritka levegőre, de igazából mindenre. Én meg arra gyanakszom, hogy a normális élet az, ami megnöveli az életkort. Mindent mértékkel!
Péter János, Kézdivásárhely
