Székelyföldi önkormányzati nagygyűlést rendeznek ma Csíkszeredában az RMDSZ és az EMNT közös szervezésében, holnapra pedig az SZNT hívott össze hasonló elnevezéssel gyűlést Székelyudvarhelyre.
A csíkszeredai rendezvényen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácstag vesz részt, de jelen lesznek az RMDSZ parlamenti képviselői, szenátorai és tisztségviselői is. Beszédet mond Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor. A rendezvényen várhatóan elfogadják a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról szóló Memorandumot és a Kiáltványt. A nagygyűlés eredetileg az SZNT ötlete volt, amelyet felkarolt az EMNT. A magyar összefogás jegyében született párbeszéd során az EMNT meggyőzte az RMDSZ-t, hogy közösen hívják össze a nagygyűlést, hiszen a székelyföldi magyar önkormányzati tisztségviselők zöme az RMDSZ színeiben nyert mandátumot. A nagygyűlés célja, hogy a választott önkormányzati tisztségviselők is megerősítsék Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket.
Július végén azonban Izsák Balázs, az SZNT elnöke meghívót küldött szét szeptember 5-re, szombatra egy saját szervezete nevében tervezett gyűlésre. Emiatt nem egy közös, hanem két külön rendezvény lesz. Tőkés László egy közleményben Szász Jenőt, az MPP elnökét hibáztatta a közös nagygyűlés meghiúsítása miatt. Szerinte Szász ,,az orránál fogva vezette" az SZNT elnökét, és meggyőzte, hogy küldje ki az RMDSZ nemtetszését kiváltó meghívót. Szász történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az EMNT Csíkszeredában szervezett ellenrendezvényt, ezzel szemben Tőkés épp a székelyudvarhelyi eseményt tartja annak, és az erdélyi magyar összefogás kerékkötőjének tekinti a polgári alakulat vezetőjét. Tőkés hangsúlyozta, hogy ,,a csíkszeredai nagygyűlésnek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) a szervezője, amely mandátumot adott a szervezés lebonyolítására egyik alkotó tagjának, az RMDSZ-nek, mivel a székelyföldi helyhatósági képviselők többsége az ő pártszíneibe tartozik. El akartuk kerülni, hogy pártos gyűlés jöjjön létre, éppen ezért kaptak meghívást az RMDSZ és az MPP önkormányzati képviselői is". Mindkét nagygyűlés az autonómia ügyét kívánja előmozdítani, csak más formában. Az SZNT rendezvényén zászló, címer és himnusz elfogadására tesz javaslatot a szervezet, emlékeztetve: már évekkel ezelőtt elfogadta mindhárom szimbólumot, most ezekre a nagygyűlés is rábólinthat. Az SZNT annak bejelentését tervezi, hogy Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EU-nak el kell ismernie, részeit nem lehet csatolni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. Mindkét táborban többen hirdetik, hogy mindkét nagygyűlésen részt kell venni, és Szász Jenő egy tegnap közzétett nyilatkozatában négyperces felszólalási időt kért a csíkszeredai gyűlés szervezőitől (,,Székelyföld választópolgárai közel negyven százalékának az akaratát" tolmácsolná ezalatt, de kitérő választ kapott) —, valamint a nagygyűlés forgatókönyvét és dokumentumtervezeteit, hogy az MPP azok tartalmát megismerhesse és kiegészítési javaslatait megtehesse.
Tőkés László szerint Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, ,,az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak".
