Egész alakos szobrot állítottak Zrínyi Miklósnak (1508—1566) Szigetváron. Michael Stebih horvát képzőművésznek a hős várvédőt ábrázoló alkotását vasárnap leplezték le a baranyai városban, a hagyományos Zrínyi-napok keretében.
A Vigadó téren kő- és betontalapzaton álló, 175 centiméter magas bronzszobor korabeli magyar ruhában ábrázolja Zrínyit, aki bal kezével kelet, a vár kijárata irányába s jelképesen a jövőbe is mutat. A mű kilencmillió forintba került, az összeg felét a város pályázaton nyerte a Nemzeti Kulturális Alaptól. Paizs József, Szigetvár polgármestere a szobor leleplezésekor azt mondta: Magyarországon ez az első egész alakos Zrínyi-szobor, amellyel tulajdonképpen 1566 óta vagyunk adósak történelmünk kiemelkedő személyiségének.
Szigetváron három Zrínyi-mellszobor is van, 1990 óta tervezik egész alakos mű állítását. A megvalósítást a horvátországi Csáktornyán tavaly decemberben leleplezett Zrínyi-szobor híre gyorsította fel, Szigetvár ugyanis az emlékállításban nem akart nagyon lemaradni a déli szomszédtól. A mű elkészítésével a csáktornyai szobor alkotóját, Michael Stebihet bízták meg, aki elmondta, hogy Zrínyit Csáktornyán osztrák császári generálisként formázta meg, Szigetváron pedig úgy, ahogy a magyarok képzeletében él: a hősiesség, a bátorság, az eltökéltség példaképeként. Olyan férfiként, aki tisztában van vele, hogy meg fog halni, de jó ügyért áldozza életét.
Zrínyi Miklós 2500 magyar és horvát katonája 1566-ban egy hónapig állt ellen I. Szulejmán szultán ötvenezres, jól felszerelt seregének. Amikor Zrínyi látta, hogy a vár elesik, néhány megmaradt emberével kirohant utolsó menedékéből, a belső várból a már török kézen levő külső vár felé. Az utolsó ütközetben csaknem mindannyian meghaltak. A sikernek a törökök nem örülhettek, néhány nappal diadaluk előtt Szulejmán szultán is elhunyt. A várostromra Szigetváron hagyományosan szeptember elején a Zrínyi-napokkal emlékeznek, amely Magyarország egyik legrégebbi, először 1833-ban rendezett hagyományos emlékünnepsége. A várkapitány és katonái tiszteletére már az 1850-es években, a kirohanás évfordulóin díszkivilágítással látták el a városházát és a várat, s több napon át színielőadásokkal, dalünnepekkel, kulturális rendezvények sokaságával, tűzijátékokkal szórakoztatták az érdeklődőket.
Az emlékünnepség és a várjátékok jelentőségüket tekintve már túlmutatnak a hagyományos fesztiválkereteken. Szigetvár nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően olyan kultúrák közötti fontos találkozási pont lett, amely az európai közösség szellemében, a barátság és megbékélés jegyében közelebb hozza egymáshoz az egyes nemzetek polgárait.
