A szentmisét követően a felsőlemhényi feltérőnél mintegy kétszáz érdeklődő jelenlétében felavatták a Farkas Róbert kézdimartonosi fafaragó által készített, tizenkét méter széles és hat méter magas székely kaput, a tizediket Kézdi-Orbaiszéken. A kapu érdekessége a két hajlási ív, melyet középen a községcímer választ el, a kaputükörben Erdély és Háromszék címere, valamint a hold és a nap kapott helyet. Elsőként Lukács Róbert polgármester köszöntötte a vendégeket és falusfeleit: ,,Legyen ez a kapu a székely múlt és jelen találkozásának jelképe. Ne engedjük, hogy értékeinket bárki csupán szórakozásból tönkretegye" — mondotta a község első embere. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szintén a kapuállítás jelentőségét, a kapukon található jelképrendszer üzenetét emelte ki. A megyei önkormányzat jó szívvel áll az olyan települések, vezetők mellé, akiknek vannak elképzeléseik, akik le tudnak tenni az asztalra egy programot, egy elgondolást, egy támogatásra váró tervet — hangoztatta a tanácselnök, utalva a Felsőlemhényben nemrég átadott öt kilométeres aszfaltútra, valamint a községháza és a rehabilitációs központ közötti alsólemhényi útszakasz soron következő felújítására. ,,Van tehát élet ebben a községben. Az a célunk, hogy Háromszéket, a Székelyföldet újraépítsük, s ezt csak olyan emberekkel lehet, akik hisznek abban, hogy nekünk van jövőnk itt, idehaza a Székelyföldön" — hangsúlyozta Tamás Sándor. Jénáki Jolán tanár, a lemhényi iskolák igazgatója a kapu faragott szimbólumait ismertette, majd Lukács Róbert és Farkas Róbert elvágta az avatószalagot. Ezt követően Holló József ostorosi költő az alkalomra írt versét olvasta fel, majd felléptek a Bem József-iskola tanulói, Albu Erika és Miklós Balázs. A kaput Vitus Lajos, az egyházközség római katolikus plébánosa áldotta meg. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.

Az ünneplők ezután a községháza udvarára vonultak, ahol a kétezer literes, művészien kifaragott hordó átadására került sor. Kisari Zoltán, Ostoros testvérközség polgármestere elmondta: a hordóval a lemhényiek által számukra faragtatott székely kaput akarták viszonozni. Mivel ők az egri történelmi borvidéken, Egertől csupán hat kilométerre élnek, mi mást hozhattak ajándékba, mint egy nagy hordót, hiszen az ostorosiak élete évszázadok óta összeforrott a szőlővel és a borkultúrával. A jó hordó a jó bor nélkülözhetetlen kelléke — mondotta Ostoros polgármestere. A hordót Szegedi Barna kádármester és Kiss István fafaragó készítette, rajta többek között a két település címere, a borkészítés folyamata is látható. Az ünnepség végén egy ostorosi énekes borral és szőlővel kapcsolatos énekeket adott elő, majd az ostorosi asszonyok körbetáncolták a hordót. A testvérközség küldöttei két kisebb, ötvenliteres hordóban Eger vidéki, Böjt László családi vállalkozása által készített vörös- és fehérbort is hoztak Lemhénybe, amiből minden jelenlevőt megkínáltak.