Németország számára az 1989-es határnyitás évfordulója a szabadság ünnepe, Magyarország irányában pedig újabb alkalom a hála ismételt kifejezésére — hangsúlyozta tegnap Berlinben Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnöke Horst Köhler szövetségi elnök meghívására érkezett egynapos látogatásra a német fővárosba, hogy közösen emlékezzenek meg a húsz évvel ezelőtti, szeptemberi magyarországi eseményekről.
A német elnöki rezidencián, a Bellevue-palotában a két ország államfője munkaebéd keretében folytatott tárgyalásokat, amelyekről Sólyom László tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Jelképesnek számított, hogy a tájékoztatásra a német parlamentnek otthont adó Reichstag előtt került sor, mégpedig annál az épület falán elhelyezett táblánál, amelyen Németország német és magyar nyelven köszönetet mond Magyarországnak az 1989. szeptember 10-i határnyitásért. Az elnöki ebéden a két évtizeddel ezelőtti események olyan résztvevői is részt vettek, mint Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Kozma Imre atya, az NDK-s menekülteknek annak idején hatalmas segítséget nyújtó Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a mostani immár a harmadik ilyen jellegű megemlékezés a vasfüggöny lebontásának, illetve a páneurópai pikniknek az évfordulója után. Ez a folyamat a berlini fal leomlásában teljesedett ki. Az államfő szerint nagy öröm, hogy a németek mindezt ennyire megtartják emlékezetükben. ,,Azt szeretném, ha ez az ünnep azt szolgálná, hogy felelevenítsük az 1989-es napok szellemét" — fogalmazott Sólyom, utalva arra, hogy ma is nagy szükség lenne az akkori szolidaritásra és segíteni akarásra.
Az államfő hangsúlyozta: az ünnepet nem lehet elválasztani attól, hogy hová érkeztünk. Utalt arra, hogy ezzel összefüggésben az ebéden az Európai Unió volt a fő téma. Sólyom László szerint a német államfővel egyetértettek abban, hogy a fiatalok körében szükség lenne egy európai tudat kialakítására, egy európai történettudatra, egymás történetének ismeretére. ,,Sokkal kevesebb konfliktus lenne az egyes régiókban, ha a szomszéd népek jól ismernék egymás történetét" — jelentette ki az elnök.
Sólyom László az évforduló kapcsán kiemelte, hogy ilyenkor jó magyar államfőnek lenni, és érezni azt a hálát, amely még mindig él Németországban. Úgy értékelte, hogy Magyarországnak van mire büszkének lennie. Ennek kapcsán felidézte az akkori miniszterelnök, Németh Miklós Helmut Kohl kancellár előtt elhangzott kijelentését, konkrétan azt, hogy Magyarország nem folytat emberkereskedelmet, és nem kér ellenszolgáltatást a határnyitásért. Az MTI kérdésére a köztársasági elnök elmondta, hogy az ebéden a magyar—szlovák viszony nem került szóba. A két ország államfője ugyanakkor késő délutánra — az esti ünnepi koncert előtt — rendkívüli négyszemközti megbeszélést iktatott be a berlini magyar nagykövetségen.
A Jobbik nem parlamenti párt, és a parlamenti pártok mindegyike elzárkózik a Jobbikkal való együttműködéstől — hangsúlyozta tegnap Berlinben újságírók előtt Sólyom László. A köztársasági elnök magyar belpolitikai kérdésekről, illetve a magyar—szlovák viszonyról tájékoztatta a német és a külföldi sajtó képviselőit a német fővárosban. Sólyom szerint Magyarországon léteznek radikális jobboldali mozgalmak. Utalt arra, hogy egy radikális jobboldali párt, a Jobbik képviselői helyeket szerzett az Európai Parlamentben. A párt a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával vonz magához szavazókat, és ügyesen használja a médiát. Ennek része volt a Magyar Gárdának nevezett mozgalom, amelynek tagjai félelmet keltettek a cigány kisebbségben — jelentette ki az államfő.
