Kárpát-medencei agrárstratégia

Múlt szombaton, az aradi AgroMalim mezőgazdasági szakkiállítás alkalmával a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) megszervezte országos konferenciáját. A sorrendben tizedik Agrofórumon Sebestyén Csaba RMGE-elnök közös Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását kezdeményezte. Az értekezleten zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben egységes, több funkciót is betöltő, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre egyaránt figyelő agrárstratégia kidolgozását sürgetik. Ebben érvényesülnie kell a régió mezőgazdaságára jellemző sokszínűségnek, az árutermelő mezőgazdaság és az ökológia, valamint a — főleg a hagyományos családi gazdálkodási modellnek megfelelő — tájjellegű gazdálkodás közötti komplementaritásnak. Ebben együtt kívánnak működni minden érintettel, de elsősorban a szakmai szervezetekkel. Közép- és hosszú távú közös agrárstratégia kidolgozásának kezdeményezése mellett a résztvevők sürgősségi intézkedéscsomag összeállítása és elfogadása mellett döntöttek, amelyben egyebek mellett az intervenció megszüntetési kísérleteinek leállítását, annak a kukoricára és a napraforgóra való kiterjesztését, a támogatások időben történő kifizetését, termelési kamatok támogatását szorgalmazzák. Ugyanakkor olyan intézkedések sürgősségi bevezetését kérik, melyekkel megállítható a tej árának zuhanása.

Szembenállás a tejválság miatt

Az unió tagállamainak, így Magyarországnak is elsősorban saját erőből kell megoldást találnia a tejágazatot sújtó válság enyhítésére, miután az Európai Bizottság továbbra is ellenáll a radikális lépéseket, köztük a tejkvótaemelés megszüntetését vagy felfüggesztését sürgető követeléseknek. Az európai tejágazatot sújtó válság elmélyülésének jeleként az agrárminiszterek múlt heti tanácsülésén soha nem látott számú, összesen tizenhat uniós tagállam közös nyilatkozatban követelték az Európai Unió agrárbiztosától, hogy rendkívüli intézkedésekkel siessen az árak megfeleződése miatt egyre nagyobb veszteségeket elszenvedő uniós tejtermelők segítségére. A ,,tejkoalíció" legfőbb kérése, hogy az Európai Bizottság függessze fel a tejkvóták fokozatos, évről évre történő emelésére vonatkozó rendelkezést, amelyről még tavaly — alapvetően más piaci körülmények között — a közös agrárpolitika állapotfelmérésének keretében állapodtak meg a tagállamok. ,,Ez a javaslat ellentétes az agrárpolitikai állapotfelméréssel, az állam- és kormányfők állásfoglalásával, és 180 fokos fordulatot jelentene, ezért nem támogatom" — közölte Fischer Boel agrárbiztos, aki a követelések nagy részét elfogadhatatlannak tartja, legyen szó az intervenciós árak növeléséről vagy az exporttámogatás megemeléséről, ami szerinte lehetetlen anélkül, hogy torzulást okozzon a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben.

Az első hibridkukorica

Magyarországon állítottak elő Európában elsőként hibridkukoricát — erre is emlékeztek az évente szokásos kukoricakonferencia alkalmával. Martonvásáron 1953-ban minősítettek Európában elsőkként hibridkukoricát, Papp Endre állította elő, a kutató édesapja még a háború előtt a Fejér megyei mindszentpusztai birtokán már foglalkozott nemesítéssel. Papp Endre a berlini egyetemen tanult, s 1949-ben a kistarcsai politikai büntetőtáborból került a martonvásári kutatóintézetbe, miután két neves professzor igazolta, hogy nem népellenes elem. A 60-as években kizárólag martonvásári hibridkukoricát termeltek Magyarországon, a kéttonnás termésátlag hattonnásra emelkedett. Ehhez persze vetőmagüzemekre is szükség volt, és korszerű technológiára. Az első vetőmagüzem is Martonvásáron épült.