Buzek utalt arra is, szükség esetén segít, hogy az európai értékek mentén sikerüljön rendezni Szlovákia és Magyarország vitáját a kisebbségek jogairól. A lengyel politikus bejelentette, hogy tovább kívánja fejleszteni a kapcsolatokat a képviselő-testület és más uniós intézmények között, az EP-ben pedig olyan újdonságokat vezet be, amelyek nyitottabbá és dinamikusabbá teszik a parlament működését. Buzek a nemzetközi gazdasági válság elleni harcot, a környezetvédelem és energetika témakörét, a külpolitikát, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását és az EP reformját említette prioritásai között.

Garantálni a nemzetiségi jogokat

Leonard Orban szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen. Az EU többnyelvűségi biztosának tegnapi közleménye azután született, hogy Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójával. A román EU-biztos leszögezte: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására.

Összetűzés az Európai Parlamentben

Éles szóváltás alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap délután. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője felszólalásában kifogásolta, hogy a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alelnöke az a Göncz Kinga (MSZP) lett, aki tagja volt a kormánynak a 2006-os tüntetések idején, amikor a kormány által irányított rendőrség hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket. Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy — mint mondta — a ,,fasiszta Jobbik" inzultálta a volt külügyminisztert, míg Göncz Kinga visszautasította Morvai vádjait. Balczó Zoltán ezt követően rágalomnak minősítette, hogy Schulz fasisztának nevezte pártját.

Oroszország nyomul

Katonai megállapodást írt alá Oroszország a Grúziától elszakadt Abháziával és Dél-Oszétiával, amely lehetővé teszi számára, hogy közel fél évszázadig összesen 3400 katonát állomásoztasson a két dél-kaukázusi régióban. Első reagálásában Tbiliszi a barbár megszállás kifejeződésének minősítette a lépést. A megállapodások értelmében Oroszország katonai létesítményeket építhet, használhat és fejleszthet Abházia és Dél-Oszétia területén, s közös fegyveres erőt hozhat létre békeidőben és háborúban egyaránt — mondta az aláírást bejelentve az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Viktor Trufanov vezérezredes, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat alá tartozó határőrség parancsnoksága bejelentette: az orosz határőrség őrnaszádjai a Fekete-tengeren, az abháziai partoknál feltartóztatják a Grúzia felől érkező határsértő hajókat.